Összesen 6,118 találat (5541 - 5560) : sv.
Ül a sötét udvari szobában a gyújtólángra lecsavart konvektor hidegénél, ül a seszínűre fakult slafrokban, rajta a mosásban összement kötött kabát, előtte az asztalon füles pohárban víz, a nyitott pléhdobozban gyógyszerek, Colfarit, Milurit, Donalgin, hashajtók és fájdalomcsillapítók, … Tovább »
Az alábbi írás furcsának tűnhet a témában járatlan olvasó szemében. Jellegzetes rabbinikus gondolatmenet, amely teljesen a szöveghagyomány világából magyarázza mind a hétköznapi élet szabályait (Halacha), mind a környező világot (Aggada). A midrás szerepe ezen belül egyrészt … Tovább »
Thury Levente: Meghívás egy álomba
Némafilmek Palesztináról
Tanulhat az egész család
G. Gy.: Zsidónak lenni – egyszerűen
Varga Balázs: Üzenetek a múltból
Surányi Vera: Hitler mezében III. Richárd
A zsidó filmek vonzzák a nézőket
A pajeszos kobold
Vidra Zsuzsa: Virul a dokumentumműfaj, … Tovább »
(Lovas Nagy Anna-Raj Ráhel-Raj Tamás: Amit tudni kell a zsidóságról, Makkabi Kiadó, 1995, 175 oldal, ár nélkül)
A recenzens első mondatában kénytelen ellentmondani a könyvet kitaláló, azt szerzőként, szerkesztőként is jegyző tudós rabbinak, aki utószófélében azt közli, … Tovább »
(Róbert László: Zsidónak születni. T-Twins Kiadó, 1994, 184 oldal, ára 297 Ft)
Róbert László, az ismert újságíró nagyon jó kis könyvet írt. A címe nem az, mint ennek a kis ismertetésnek, hanem: Zsidónak születni. Mégis arról szól, hogy akit a zsidóság közé pottyantott … Tovább »
A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei
Miként a korábbi években, az idei filmszemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsával foglalkozó játék- és dokumentumfilm. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok … Tovább »
Berlini filmfesztivál ’96
Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon Andrzej Wajda Nagyhét című filmje szerepelt a lengyelek hivatalos versenyfilmjeként. A lengyel filmiskola megteremtője, az idén hetvenéves Andrzej Wajda, aki tizenhat évesen részt vett a német megszállók elleni varsói … Tovább »
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.
És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
A század elején alapították, ma Izrael első nagyvárosa. Bár néhány óriás, mint a Salamon tornya, a gyémántcsiszolók háza már most is csúfítja, és a mi lakótelepeinkre emlékeztető típusháztömbök is találhatók itt, mégis az 1930 és 1980 között épült házai, fasorai, parkjai … Tovább »
77 EZER ÚJ OLÉ Ennyien érkeztek 1995-ben az országba, 85 százalékuk a FÁK államaiból jött: Üzbegisztánból 5960, Azerbajdzsánból 2950, Belorussziából 4010, Kazahsztánból 3370, Moldáviából 2270, Grúziából 2200, Türkmenisztánból 340 személy, 44 350 pedig Oroszországból … Tovább »
A BANKÁROK HALLGATÁSA ELLENÉRE
Múlt havi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) és a bankárok közötti tárgyalások megszakadtak a svájci bankokban a háború előtt és alatt elhelyezett, a zsidó tulajdonosok és örököseik elpusztítása miatt … Tovább »
David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújtanak. Schneider, aki … Tovább »
1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa.
Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe.
„Most nézzük meg mindezt … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »
Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »
A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erővel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszélésében.
Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet … Tovább »
Egyenlőség, 1896. április 10.
Védekezzünk!
Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »