Mintegy százezer ember emlékezett Jichák Rabin egykori izraeli miniszterelnökre meggyilkolásának 13. évfordulóján Tel-Avivban, azon a téren, ahol a merényletet elkövették, és amely azóta Rabin nevét viseli. 

Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a holokausztnak, mint drámának az emlékezeti kultusza elterjedt volna az országban, hiszen ártatlan emberek, magyar állampolgárok százezreit ölték meg, ráadásul alapvetően a zsidó-keresztény civilizáció alapértékeit, sőt főszereplőit „érintette” ez a a tömeggyilkosság. Ez azonban mégsem történt így, hiszen – bár a Soa emlékezete a kötelező közéleti rituálé része lett –, de még a nyugati sztenderdhez leginkább közeledni kívánó politikai elitnél is érződik egyfajta kínos mimikri, felvett és őszintétlen hozzáállás és erős aktuálpolitikai zönge, amikor a holokausztról beszélnek a nyilvánosság előtt.

Az egykori náci haláltábor, az auschwitzi koncentrációs tábor tervezett kibővítésének minden szempontból hitelesnek tűnő dokumentumait hozta nyilvánosságra szombaton, a zsidóellenes nemzetiszocialista pogrom, a kristályéjszaka évfordulójának előestéjén a Bild.

A hetven évvel ezelőtti zsidóellenes náci pogromra, az úgynevezett kristályéjszakára emlékeznek vasárnap katolikus és zsidó vezetők

Lemondott megbízatásáról a franciaajkú, szélsőjobboldali belga párt elnöke és egyetlen szenátora, miután nyilvánosságra került egy filmfelvétel, amelyen egy antiszemita dalt énekelt. 

Míg az európai politikusok kórusban ünneplik Barack Obama elnökké választását, néhány diszkréten köhécselő szakértő már a Fehér Ház első fekete lakója előtt álló kihívásokat számolgatja. 

A Mazsihisz november 16-ra meghirdette a Magyar Zsidó Kongresszus alakuló ülését. A nagyhatalmú új testület jogköréről és feladatairól a Mazsihisz alapszabályának előkelő 114./A. paragrafusa rendelkezik.

Forrás: Élet és Irodalom  Piros emlékezete Ez a szakítás nem pusztán taktikai okoknál fogva nem volt éles (az óvatoskodás nem jellemezte apámat), hanem filozófiai megfontolások is szólhattak mellette. A biológiai-kémiai természettudományok új perspektívából való … Tovább »

Péntek este, Budapest. Dugig megtelik a Vörösmarty mozi nagyterme; van, aki a pótszékekért harcol, a többiek a földre ülnek. 

Történelmi előadássorozatot indított a József Attila Színház, a Mi XX. századunk címmel. Ormos Mária akadémikus eleveníti fel az évad során havonta jelentkező előadássorozatban a magyar történelem legfontosabb sorsfordulóit. 

Ártatlannak és igaznak nevezte lapunknak adott nyilatkozatában Rácz Sándor azt a feliratot, amely az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett kiállításon, Mindszenty József bíboros hercegprímás arcképe alatt olvasható, és amelyre egyik olvasónk hívta fel lapunk figyelmét.

Egy izraeli régész a Jeruzsálemtől délra fekvő Hirbet Kejafa ókori településen folytatott ásatásokon olyan cserépdarabra bukkant, amelyen feltételezése szerint az eddigi legrégibb héber felirat található; a felfedezés új fényt vethet a Szentföld történetére, kultúrájára, népeire, arra az időszakra, amelyben a Biblia szerint Dávid király uralkodott a térségben. 

„Ezen a helyen történt Dávid király története.” A Yesha (Júdea, Somrón és Gáza héber akronímje), a Területek telepes Tanácsa új és merőben szokatlan lépésre szánta el magát az elmúlt héten. Országos médiakampányt indított azért, hogy az izraeliek megszeressék őket, felkeressék a településeket és így a Területeket ismét a magukénak érezzék. 

Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik? 

Visszafordíthatatlan kárt okoz egy gyereknél, ha tizenéves korában bekerül egy, a vélt igazának erőszakos érvényesítésére nevelő militáns szervezetbe – mondta Ranschburg Jenő pszichológus arról, hogy egészen fiatalokat is taggá avat már a Magyar Gárda. 

Merényletet szőtt az amerikai demokrata párti elnökjelölt, Barack Obama meggyilkolására egy neonáci csoport, szövetségi ügynökök azonban két férfit közülük letartóztattak, jelentette a Reuters.

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

A magyar zsidóságnak a vészkorszakban átélt szenvedéseiről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Ami persze egyáltalán nem véletlen, hiszen történelmünk legborzalmasabb időszakáról van szó, a vészkorszakkal azonban szerencsére nem ért véget a magyar zsidóság története. … Tovább »

A Lakiteleki Népfőiskola kertjében szobrot kapott Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök. Érdemeit Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek vette számba, egyebek mellett hangsúlyozva, hogy Prohászka – Pázmány mellett a magyarság legkiemelkedőbb lelki embere – fölrázta nemzetét a 20. század elején a tespedésből, az elvallástalanodásból, s harcba szállt a szélsőséges ateista liberalizmussal.

Samuel Huntington amerikai filozófus tizenöt éve fogalmazta meg a civilizáció harcának tézisét. Huntington azt jósolta, hogy a hidegháború lezárultával a nemzetek közötti és az ideológiai konfliktusok helyét a különböző kultúrák, mindenekelőtt a muszlim és a keresztény civilizációk közötti összecsapások vehetik át.