A legrégibb héber felirat egy cserépdarabon?
Egy izraeli régész a Jeruzsálemtől délra fekvő Hirbet Kejafa ókori településen folytatott ásatásokon olyan cserépdarabra bukkant, amelyen feltételezése szerint az eddigi legrégibb héber felirat található; a felfedezés új fényt vethet a Szentföld történetére, kultúrájára, népeire, arra az időszakra, amelyben a Biblia szerint Dávid király uralkodott a térségben.
Forrás: Index
A 3000 éves, elhalványult ötsoros szöveg egy megerősített település romjai közül került elő és az ásatást irányító Joszi Garfinkel, a Héber Egyetem archeológusa szerint bizonyítéka lehet annak, hogy az ótestamentumi Dávid korában ezen a területen valóban létezett egy erős zsidó királyság.
Más régészek azonban vitatják ezt az értelmezést, amelyet a kutató csütörtökön tett írásban is közzé. A polémia összefügg azzal a szélesebb kérdéskörrel, hogy vajon a Bibliában szereplő beszámolókat és földrajzi utalásokat szó szerint kell-e értelmezni.
Hirbet Kejafa a mai Bét Semes városának közelében található a történelmi júdeai hegyek lábánál, ez a térség valaha a hegylakó zsidók és ellenségeik, a partvidéki filiszteusok közötti határterület volt. A dombtetőről rálátni arra völgyre, ahol Dávid és a filiszteus óriás, Góliát nevezetes viadala lezajlott, és közel fekszik Góliát szülóvárosához, a bibliai Gáthoz.
A feltételezhetően héber feliratot tartalmazó 15×15 centiméteres cserépdarabot egy tízenéves önkéntes segítő találta az ásatás során feltárt épület kő mosóteknője és egyik lépcsője között. Később fedezték fel, hogy elhalványult ötsoros felirat látható rajta, a héber ábécét megelőző úgynevezett proto-kánaánita írás betűivel.
Az ugyanabban a kőzetrétegben talált más leletek C-14-es vizsgálata azt mutatta, hogy Kr. e. 1000 és 975 közötti emlékekről van szó – ez egybeesik a bibliai Dávid király jeruzsálemi királyságának aranykorával. Más tudósok már azonosítottak kisebb héber felirattöredékeket a Kr. e. X. századból, de a cseréptöredék, amely Garfinkel szerint talán egy üzenet vagy levél szövege, legalább 100-200 évvel korábbi. A legismertebb héber szövegek, a holt-tengeri tekercsak 850 évvel későbbiek.
A cseréptöredéket jelenleg egy egyetemi páncélszekrényben őrzik, a tudósok szerint hónapokba telhet a szöveg megfejtése. Néhány olyan szót már feltételesen értelmeztek, mint “bíró”, “király” és “rabszolga”. Nehezíti a feladatot, hogy ezt az írásmódot nemcsak a zsidók használták, és így nehéz biztosan megmondani, hogy héber vagy a térségben élő más népek nyelvén íródott a felirat. Garfinkel egy hárombetűs szóra alapozza meggyőződését, hogy héber szövegről van szó: a szó azt jelenti szerinte héberül, hogy tenni, csinálni, és csak ezen a nyelven létezik.
Amihaj Mazar, a Héber Egyetem egy másik archeológusa viszont úgy vélekedik, hogy csak azt lehet bizonyosra venni: protokánaánita írásról van szó.
Amennyiben azonban Garfinkel állítása beigazolódik, az megerősíti azok érvelését, akik szerint a Biblia megbízható történelmi forrás, a zsidók pontosan adták át történeteiket, amelyek a többszáz évvel később íródott ótestamentum megörökített a Bibliában. Ez annak bizonyítékát is jelentené, hogy a megerősített településen, amelyet 700 méter hosszúságban fal övez és amelybe 10 méter átmérőjű monumentális kapun lehetett bejutni, valószínűleg zsidók éltek.
