Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati “lecsapódását”.
 

Általános felháborodást váltott ki Franciaországban a már korábbi hasonló megnyilvánulásairól is elhíresült humorista, Dieudonné legújabb provokációja.
 

Cipi Livni izraeli külügyminiszter fogadkozott vasárnap, hogy véget vet a Hamász uralmának a Gázai övezetben, ha februárban megválasztják miniszterelnöknek.
 

„És küldött Jákob követeket maga előtt Ézsauhoz, az ő testvéréhez” (1Mózes 32, 4). Miért fél ennyire ikertestvérétől? Talán „bűntudatot” érez, hogy ellopta tőle az elsőszülöttség jogát? Nem, Jákob csak az atyáknak tett Ígéretre gondol. Az Ézsauval való találkozás előtti éjszaka sorsdöntő.

A keményvonalasok vezetik a jobboldali Likud párt képviselőjelöltjeinek listáját a februári izraeli parlamenti választáson – ismertette kedden a helyi média az előző napi belső szavazás eredményét.

A ciszjordániai telepesek többsége ugyan felesküdött, hogy nem tágít, és nem hagyja el otthonát, a kibuclakók közül sokan boldogan elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük – írja a párizsi székhelyű nemzetközi lap.

Korábban beszámoltunk a november elején Budapesten rendezett izraeli filmhétről. Ezúttal a művekben felbukkanó emberi konfliktusokra irányítjuk olvasóink figyelmét: immár nemcsak az etnikai és vallási ellentétek nehezednek rá e filmek hőseire, hanem nyomja őket a magány, a kivetettség is, hiába vannak körülvéve családdal, közösséggel. Mindezt e filmek tabukat ledöntve ábrázolják.
 

Egykori pártjával ellentétben az új polgármester elutasítja Jeruzsálem felosztását. Nir Barkat világi beállítottságú üzletember lett Jeruzsálem új polgármestere. A keddi önkormányzati választásokat szakértők a jövő februári parlamenti választások főpróbájának tartják.

Az izraeli kormánypárt, a Kadima élén álló Cipi Livni elhatárolódott kedden Ehud Olmert miniszterelnök felvetésétől, hogy adjanak jelentős területi engedményeket a palesztinoknak a békéért cserébe.

Nyilatkozatban lépett föl Nobel-díjas és más neves írók egy csoportja hétfőn a besúgással megvádolt Milan Kundera védelmében, mert szerintük lejáratási kampány folyik a világhírű cseh író ellen.

Öthetes intenzív egyeztetés után feladta az új koalíció tető alá hozására tett kísérleteket vasárnap Izraelben a kormányalakítással megbízott Cipi Livni külügyminiszter, így valószínűleg előre hozott választásokat tartanak a zsidó államban.

A boldoggá avatási eljárásban a védőügyvéd szerepét betöltő Peter Gumpel szerint egyértelmű, miért nem látogatott el még Izraelbe XVI. Benedek, és a 2005-ös pápává választásakor ígért út miért nem szerepel a jövőbeli programok között sem.

A szíriai emigrációban élő Mesaal a Le Figaro című francia napilapban hétfőn megjelent interjúban beszélt erről. A tárgyalások az izraeli fél “megbízhatatlansága” miatt jutottak zsákutcába, mert “mindig visszakanyarodnak a már elfogadott pontokhoz” – jelentette ki.

Repedezik a hagyományos szociálliberális ideológiai tapasz: az antifasiszta szólam már nem egyben tartja a baloldali-liberális közeget, hanem megosztja azt.

 
Szíve joga Pajor Tamásnak, a két évtizede újpünkösdista frontkeresztényként ismert egykori – saját megvallásában annak idején zsidó gyökerei dacára antiszemitizmussal kacérkodó – híres-hírhedt punkzenésznek, hogy lazán elintézze József Attila sorsát és munkásságát a Szombat szeptemberi számában.

Cipi Livni külügyminiszter lett a Kadima izraeli kormánypárt elnöke – közölték a közel-keleti ország tévéállomásai a szerdai párton belüli szavazás lezárása után exitpoll-eredményekre hivatkozva. 

Az izraeli Kadima párt éppen belső választásokat tart ezekben az órákban. Eredmény ugyan csak késő estére várható, de egy előzetes elemzést azért megér a dolog, mégiscsak a leendő izraeli kormányfőt választják meg a szavazásra jogosult párttagok.

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

Jó, ha emlékszünk a KGB-s paranoiára meg a Brezsnyev-doktrínára, de azért ne tévesszük szem elől, hogy 1956-tal és 1968-cal ellentétben ma a helyzet csak kilátástalan, nem reménytelen. A jó hír az, hogy a moszkvai fenyegetés épp ellentétes hatást váltott ki: létrejöhet egy új, Moszkvával szembeni “Varsói Szerződés”.

Észtországban letagadhatatlan etnikai dimenziója is van az acsarkodásnak: az észt nemzetiségűek nagy- és dédapái jórészt a Waffen-SS, míg a lakosság közel egyharmadát kitevő orosz ajkúak felmenői inkább a Vörös Hadsereg kötelékében harcoltak annak idején – persze ellenpéldák és kivételek is bőven akadtak mindkét oldalon.