Kevesen tudják, de Magyarországon kívül Izraelben van a Pető módszer egyik legnagyobb oktatási központja

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

A jeruzsálemi Izrael Múzeum zsidó kéziratok és szertartási tárgyak anyagából nyílt tárlat szerdán a Szentendrei Képtárban.

A kiállításon szereplő anyag vallási szokásokhoz kapcsolódik, illetve egy részük szertartási tárgyként volt használatos az otthonokban vagy a zsinagógában. … Tovább »

Fasiszta-e volt Eliade, azaz hogyan ábrázolható komplexen a lélektani összefonódások világjelensége?

„Kilenc nap és kilenc éjszaka agonizáltam ebben a lakatlan szimmetrikus világban; levert a láz, a förtelmes kétarcú Janus, aki az alkonyt és a hajnalt is nézi, iszonyatossá … Tovább »

Varga László december 11-én halt meg otthonában a floridai Sarasotában – írta hétfőn a New York Times online kiadása.

    Budapesten született zsidó zenész családban 1924-ben. Apja, Weisz Bertalan könyvelő és amatőr hegedűs volt, aki később a fokozódó zsidóellenesség miatt … Tovább »

1915 augusztusában, amikor éppen zajlott az I. világháború, nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Magyar Zsidó Múzeum. Jelenlegi helyén, a Dohány utcai zsinagóga mellett már 83 éve működik. A múltról és a jövőről, a hagyományról és a megújulás együttéléséről beszélgettünk Toronyi Zsuzsa igazgatóval.

Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21 században – empirikus megközelítések címmel rendez közös konferenciát a WJLF, MSZT OSZ és az ELTE TÁTK OITK 2014. december 15-16-án.

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Vasárnap a Sin Bét bejelentette, hogy letartóztatta a 22 éves Hamza Magazmehet, aki októberben Szíriából tért vissza néhány „harcostársával együtt”. A belbiztonsági szolgálat szerint összesen harminc izraeli állampolgárságú arab harcolhat a szíriai háborúban, akik visszatérve potenciális veszélyt jelentenek Izraelre. Ugyanakkor a nyugati államokhoz képest az Izraelből érkező dzsihadisták csak a töredékét teszik ki a külföldi harcosoknak, mert a “kalifátus” ideológiája a legtöbb palesztin és arab számára is taszító.

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Az izraeli atomprogram történetét, a nukleáris fegyvereinek számát és típusát a mai napig homály fedi, legtöbbször csupán becslésekre és feltételezésekre lehet hagyatkozni. Azonban pár nappal ezelőtt nyilvánosságra hoztak néhány amerikai dokumentumot, amelyek betekintést nyújtanak – ha nem is konkrétan az izraeli atomprogramba – abba, hogy milyen komoly viták zajlottak a témáról a Nixon-adminisztrációban és igazából Nixonnak köszönhető, hogy végig „radar alatt” zajlott az izraeli nukleáris fegyverek kifejlesztése.

A magyar fotóművészet egyik úttörője, itthon és külföldön is elismert művelője 1879. szeptember 1-jén született Budapesten. Pályája során nemcsak fényképezett, hanem maga is indított fotóművészeti tárgyú lapokat, majd a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette, ahonnan 1944-ben származása miatt elbocsátották, és az év őszén elhunyt.