Szerelmes történet
I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye
Összesen 7,142 találat (5241 - 5260) : atv.
I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye
A Sirályban szombaton bemutatták Toepler Zoltán Gecy című
botránydarabját ifj. Sebő Ferenc rendezésében, amiről kiderült, hogy nem is
botrányos. A Gecy inkább humoros, mint provokatív, és sokmindent elmond az
undorító világról, amiben élünk.
Lapunk múlt heti számában írtuk meg: az Expressz hirdetési újság internetes portálján valaki egy cég nevében „zsidók kiirtását” vállalja.
Olivier Le Cour Grandmaison francia történész a Cultures and Conflits című folyóiratban azt vizsgálja, hogy milyen hagyományai vannak a bevándorlókkal szembeni állami rasszizmusnak és idegengyűlöletnek.
Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)
1989-ben úgy tűnt, hogy a hidegháború befejeződésével és a kommunizmus bukásával a volt szocialista országok megindulhatnak a demokrácia útján. A kezdeti eufóriát gyorsan kiábrándulás követte – írja Slomo Avineri a baloldali The Nationben.
A második zsidótörvény története ismert, számos történeti feldolgozás olvasható róla. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, szükséges megjegyezni: ez a Teleki Pál közreműködésével készült törvény (preambulumát maga a politikus írta) folytatta a magyar zsidóság numerus clausus-szal megkezdett, az 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódó kirekesztését a magyar közéletből, a kulturális és gazdasági színtérről.
Izrael már régen nemcsak a felafel és a swarma hazája. Ha a megfáradt turista gyorsan, viszonylag olcsón és jót akar enni, akkor számos lehetőség közül választhat. Jeruzsálem ortodox negyedében a Deutsch étterem magyar étekkínálatával tarol.
A kudarcsorozat után teljes a zűrzavar: miután két hete elmaradt, szombaton kudarcba fulladt a szélsőjobboldal rendszerellenes demonstrációja.
A bűncselekmények súlyához képest viszonylag enyhe büntetésre, háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn egy fiatalkorú moszkvai bőrfejű banda tagjait egyebek között több fajüldöző indíttatású gyilkosság, több gyilkossági kísérlet, több rendbeli súlyos testi sértés és a nemzetiségek közötti gyűlölet szításának vádjával.
Több sérült, előállított tüntetők, összetört padok, telefonfülkék, kiégett autó – nagyjából ez a mérlege a Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet szombat délutáni és kora esti felvonulásának és zavargássá fajult tüntetésének.
A magyarországi zsidóság demokratikus és plurális képviseletének megalakításáról lesz szó. Az utóbbi időben számos megbeszélés és vitafórum tárgya ez a gondolat, melyeken gyakran kibogozhatatlanul keveredik a felszólalásokban és az indulatokban az a két egymással összefüggő, mégis elválasztandó kérdés, hogy „ki képviselje a zsidókat”, illetve „ki rendelkezzék a zsidóság javára kárpótlásként, állami juttatásként vagy kompenzációként megállapított kifizetésekkel”.
Szélsőjobboldal és a média címmel tartott konferenciát a Demos Magyarország Alapítvány csütörtökön Budapesten. Az Európai Ifjúsági Központban magyar és külföldi újságírók vitáztak egyebek mellett arról, mikor és milyen mértékben kell teret adni a médiában a szélsőségeknek, és mi lehet ebben az újságírók felelőssége.
Az emberi lélek halhatatlan, ahhoz hogy örökké éljen a közösség emlékezetében kell maradjon, azon élők kötelékében, akik imádkoznak érte.
1902-ben megépült egy különleges, példa nélküli épületkomplexum a pesti zsidónegyed közepén. Tervezője, Czigler Győző kispolgároknak, zsidó kereskedőknek és iparosoknak, a szoros testközelt biztonságos “egymás közötti” létformának tekintő pesti kisembereknek építette a hat udvarral összekötött hét lakóházat, kis alapterületű, sötét, alacsony komforttal bíró bérlakásokkal.
A Berlini Központi Könyvtárban található majdnem 150 ezer könyvről gondolják azt a kutatók, hogy zsidóktól, szabadkőművesektől, szociáldemokratáktól és más üldözött csoportoktól kobozták el a nácik Hitler uralma, 1933 és ’45 között.
A lengyel filmiskola majd valamennyi nagy alkotója eredetileg festőnek készült, Andrzej Wajda is. Wajda persze nemcsak filmes, hanem színházi rendező is, számos legendás krakkói előadás mesteri inszcenizátora, aki általában úgy hódítja meg magának a megrendezni kívánt darabot, hogy skicceket készít róla