„Negatív kép alakult ki bennem saját népemről”

Pajor Tamás 1981-ben, 18 éves korában lépett színre
a Neurotic punk együttes
frontembereként. Hét éven át nyomatta a punk-hoz illő zenét és életmódot, s
koncertjei –remek szövegei, meg nem alkuvó lázadása és botrányai miatt – az
alternatív világ egyik kult-jelenségének számítottak.

2008. szeptember / Gadó János

A Rock-téritő című, azóta szintén kult-filmmé vált Xantus János opusz élőben számolt be zülléséről, majd váratlanul megtéréséről a Hit Gyülekezetébe. Ide a Pajor által hivatalosan feloszlatott zenekar tagjainak egy része is követte. Ezután nemsokára az Ámen együttes énekeseként folytatta pályafutását, alkotói képességét egyértelműen a térítés szolgálatába állítva. 2005-ben megjelent Önök érték című lemezén ismét a zseniális rímjátékok és az – ideológiától nagyobb távolságot tartó – művészi önállóság szólal meg. Pajor útkeresése valószínűleg nem egyedülálló: a zsidó hagyománytól eltávolodott vagy a zsidóság adott keretei között szellemi választ nem lelő fiatalok között nem kevesen más vallások híveiként állapodtak meg.

Pajor Tamás

Régi dalszövegeidet olvasva az abenyomásom, hogy az egykori Neurotic,a későbbi Ámen, illetve a legutóbbi „Önök érték” CD énekese közt nagyon erősa folyamatosság. A szövegek veleje mindig ugyanaz: a modern világ nyomasztó,destruktív, vigasztalan káoszában nyüzsögnek az emberek, amit nagyon kreatívantudsz megfogalmazni.

Ilyen is van, de olyan is, ahol az egész dalszöveg egy isteni látásmódról szól.Nyilván hol direkt, hol rejtettebb formában megjelenik az a világnézet, amelyetvallok, és amely megváltoztatta az életemet. És maga Isten.

Egy internetes honlapon azt olvastam, a70-es években befolyásosnak számító családban nőttél fel.

Lehet, hogy befolyásos és gazdag lenne ma a családom, ha a fasiszta magyarállam, majd a kommunista magyar állam nem rabolta volna ki az őseimet, illetve nemirtották volna ki a felmenőim kilencven százalékát. Ennek ellenére a szüleim jóanyagi körülményeket tudtak teremteni saját tehetségükből és nyilván Istensegítségével. De alapvetően kispolgári zsidó családból származom, a Bérkocsisutcából.

Mindig tudtad, hogy zsidó vagy?

Én nem asszimiláns családban nőttem fel, ahol a szülők a kommunista pártvédőszárnyai alatt kerestek menedéket a zsidó identitás elől. Szüleim amolyanneológ zsidók voltak, én pedig bár micvó is voltam a József körúti Rabbiképző Intézetben,1976-ban. Maga Scheiber Sándor áldott meg, mivel édesanyám is az ő tanítványavolt.

De ez olyan sokat akkor nem jelenthetettneked.

Nem, de most visszaemlékezve a pészachi vacsorákra, amelyeket nálunkvallásosabb ismerősöknél ünnepeltünk és nekem kellett felolvasni a Mánis tánó-t, utólag azt mondom, hogyszép emlék. Valami megmaradt abból, hogy az úr kihozta a zsidó népetEgyiptomból. Alapfogalmak, melyek a megtérésem után teltek meg igazábóltartalommal.

Scheiber Sándor áldása ellenére nagyonmás irányba mentél el. Jó alaposan kivetted a részed a lázadásból.

Lázadásom fókuszában pontosan a szülői modell: a tekintélyelvű, kelet-európai,kádárista, konszenzusosan hazug világ elutasítása állt. Nem akartam olyanlázadó lenni, mint azok, akik a nyolcvanas években, a hippimozgalom lecsengéseután végül konszolidálódtak. Nekem a konszolidálódás nem kellett.Ultraszélsőségesként akartam a lázadást végigcsinálni. Tizenéves korában azember ráébred önálló identitására, kinyílik a szeme az emberi gyarlóságokra,mikrorealisztikus részletekben látja a családja, a környezete legapróbb hibáit,visszásságait (a magáét persze nem), s ennek elutasítása könnyen beterelheti azolyan sokat ígérő, de semmit sem adó irányzatokba, mint az én időmben a punkvagy az új hullám. Ez a negatívizmus kultúrája. Én ezt kiterjesztem a beatmozgalomrais, de a punk az én időmben hatványra emelte a negatívizmust. Ebben az időbenkezdtek tömegjelenséggé válni azok a mérhetetlenül káros jelenségek, mint ahomoszexualitás, a transzvesztitizmus és a kábítószer-fogyasztás divatként valókövetése. Ebből én is kivettem a részem – noha homoszexuális sosem voltam – defelnéztem azokra, akik ezeknek a destruktív magatartásformáknak terjesztői,nemzetközi példaképei voltak. Neveket inkább nem mondok, mert a Tórában az áll,hogy „az idegen istenek neve sem hallattassék közöttetek”. Meg vagyok győződve,hogy a modern sztárkultusz a Bibliából ismert pogány Astarot, Baál és máspogány istenek kultuszát örökíti át. Ma számos zenekar alighanem hasonló okkultkülsőségekkel van felruházva, mint a korabeli mágusok, varázslók. 

 

Neurotic – Vén véna (Részlet a Rocktérítő c. filmből, 1988)

 

Lázadásod előtt (vagy alatt) mégleérettségiztél?

Éppen hogy átpréseltek az érettségin, amiért utólag hálás vagyok. Harmadik évvégén végtelen lustaságom miatt eltanácsoltak a Toldi gimnáziumból. Utáltamiskolába járni. Nem akarom a rendszerre kenni, de nyilván megvan a maga része,amiért olyan visszataszító, sötét emlékeim vannak arról a kockafejű, demagógoktatási rendszerről, a fegyelmezésről, ami nem inspirált a tanulásra. Interneten terjedő kósza szövegekbenolvastam, hogy 17-18 éves korod táján volt egy „találkozásod” azevangéliumokkal, ami aztán a Neurotic dalszövegeiben meg is jelenik – inkábbelutasítás formájában. Ez nem elutasítás volt, inkább szimpátia és keresés. De mindez nagyon távolivolt, és nem akadályozott meg abban, hogy közel hét évig aktívkábítószeresként, alkoholistaként és dúvadként éljem az életemet. Ám az tény,hogy amikor tizennyolc éves koromban elolvastam az Újszövetséget, az ameggyőződés alakult ki bennem, hogy Jézus Krisztus létezik, egyszer majdtalálkozom vele és elé kell majd állnom. Korábban nem sokat hallottam róla,mert zsidó nevelést kaptam, noha nem ortodox formában. Ám ezzel párhuzamosansajnos elindultam a lejtőn egy olyan társaságban, akiktől azt tanultam, hogy aBiblia ugyan nagyon jó, de az igazi nagyságok a saját maguk által választottutat járják, amelyben a különböző vallási és ideológiai áramlatok szintézisevalósul meg, és a vallás csak azoknak való, akik nem igazi individuumok, hanema tömeg részeként kell terelgetni őket. Nagyon sokan azt mondják, hogy az akorszak volt az igazi, az eredeti. De én kimondom, akkor is, ha nem népszerű:én ekkor sátáni befolyás alá kerültem. Ez nem csak vak erő, vagy az emberekáltal kitalált figura – a Biblia valóságos személynek nevezi a sátánt. Amikorvalaki iszik, kábítószert fogyaszt, szexuális kicsapongásban él, akkor ez nemjó, hanem a sátántól van. Én pedig elhitettem magammal, hogy az igazi autonómművészek és alkotók csak így tudják értelmezni és megélni a természetfelettihezvaló viszonyukat.

 

Neurotic – Break (Részlet a Rocktérítő c. filmből, 1988)

Tehát már az akkori világodban is voltszerepe a természetfelettinek?

Nagyon is. Sosem voltam materialista, de ki merem mondani, hogy sok esetben amaterializmus kisebb veszély, mint az ideológiai káosz, amiben a buddhizmustóla hinduizmuson át Nietzsche tanain keresztül a világirodalomból önkényesenösszeollózott darabokig minden szerepel, amivel mindig meg lehetettideologizálni azt az életformát, amiben éltünk.

Mi egyszer találkoztunk a Ladueriskolában, amikor még a te gyerekeid is odajártak.

Igen, mind a három járt oda egy-két évig. Aztán továbbmentek a gyülekezet általalapított iskolába.

Akkor egy folyosói beszélgetés alkalmávalazt mondtad, soha nem érezted annyira zsidónak magad, mint amióta megtértél.Ezt hogy kell érteni?

Én nagyon becsülöm azokat a zsidókat, akik, mint anyám, mindenfajta tévelygésnélkül felvállalják identitásukat. Én nem titkoltam a zsidóságomat, hanemelkezdtem harcolni ellene. Nietzsche, Dosztojevszkij és mások olvasása közbennegatív kép alakult ki bennem saját népemről – hiszen az európai kultúrkör átvan itatva antiszemitizmussal. Ez belső meghasonlást indított el, és egy olyanpogány életideált szerettem volna követni, ami a tobzódásban, azsidó-keresztény értékek tagadásában, már nem is pogány, hanem neobarbárattitűdben valósult meg. Saját magam ellen fordulva, a családomban éskörnyezetében fellelhető negatív sajátosságokat is kipellengéreztem. A fentemlített filozófiák és saját környezetem hatására, ahol szintén nem kevésantiszemita figura volt. Rólam ugyanakkor tudta a környeztem, hogy zsidóvagyok. Mert miközben szembefordultam a saját identitásommal, nem tagadtam le,hanem vállaltam. Az ebben lévő feszítő ellentmondás képezte azt a mozgatórugót,amivel eljutottam Istenhez. A mostani identitásomban már semmilyen ellentétetnem képez, hogy hiszek Jézusban, a messiásban, hiszem, hogy ő lesz, akit azsidóság vár, csak nem tudja, hogy őt várja, és ez lesz az a pont, ahol talpáraáll a történelem. Ez semmiféle identitásválságot nem okoz, mint ahogy az elsőszázadbeli zsidó-keresztényekben, az apostolokban és magában Jézusban semokozott semmiféle diszharmóniát.

Hol van mindebben a te helyed?

Zsidónak lenni nem könnyű. Sokan magát istent hibáztatták a Holocaust után,hogy miért kell nekünk kiválasztott népnek lennünk, hogy mire választott kibennünket Isten. Én hiszek abban, hogy a zsidóság Isten kiválasztott népe.Hiszem, hogy a zsidóságnak a történelemben nagy szerepe lesz. Ez a hitempróféták állításain nyugszik. Hiszem, hogy Isten nagyszerű jövőt szánIzraelnek, az országnak és a diaszpóra zsidóságának is. A zsidóság minőségilegnem több mint bármely más etnikum a világon, de van egy sajátos célja alétezésének: Isten dicsőségének megmutatása. Ezért nehéz zsidónak lenni, mertIsten dicsőségét sugározni nem akármekkora kihívás. Ennek persze van fegyelmezőereje, és ha valaki ettől szántszándékkal eltér, annak megvannak akövetkezményei.

Ezt a feladatot a judaizmus hagyományosformájában is lehet teljesíteni.

Ma a történelmi kereszténységben és a hagyományos judaizmusban is nagyon sokolyan elem van, ami eltávolodott, elidegenedett a szentírástól. Ezért nagyonfontosnak tartom a Biblia eredeti alapjaihoz visszatérő valláskritikát, amely akülönböző hagyományokat revízió alá veszi. Tudom, hogy a különböző hagyományok éppazért jöttek létre, hogy az írott Tórában nem kijelentett dolgokat magyarázniés aktualizálni próbálják, de én ezeket nem fogadom el a Szentírás részeként,mint ahogy keresztény oldalról sem fogadom el a katolikus egyháztól szentneknevezett tradíciókat. Én az Írásokat elégségesnek és kizárólagosnak tekintem.Azért vagyok zsidó keresztény, mert azt gondolom, hogy az Ószövetség igazságaés várakozásai az Újszövetségben teljesedtek be, és a kettő koherens egységetképez.

A zsidóságból tovább adsz valami agyerekeidnek?

Természetesen. Ők hozzám hasonlóan zsidó tudatban nőttek fel, de az én tudatosdöntésem folytán zsidó-keresztény tudatban.

Tartasz például otthon széder estét?

Nem tartok, mert azelőtt sem tartottam, de el tudom fogadni, hogy valakizsidóként megtartja az ünnepeket azután is, hogy Jézust elfogadja messiásnak.Anyám mindig meggyújtotta a péntek esti gyertyát, de én akkor sem tettem, ésígy megtérésem után sem fogom ezt tenni. De vettem már részt megtérésem utánszéderestén.

Ismersz a gyülekezetben valakit, akizsidó hagyományokat tart?

Nem jellemző.

Úgy értem, az embernek életével kell tanúságot tenni a szavai hitelességemellett. Számomra nem jó tanúságtétel, ahogy a zseniális képességű JózsefAttila befejezte a sorsát. Lehet, hogy ez szentségtörés az irodalomtörténészekszemében. Óriási költőről van szó, igazságot kereső, vívódó emberről, de azéletút és a vége nem elválasztható egymástól. Szép számban lehet olyanalkotókat találni, akik ön és környezetromboló életmódja nem követendő – és ezszoros összefüggésben áll azzal, amit alkottak. Én ettől elhatárolódom.Számomra a művészi képesség – egyfajta fricskaként is mondom ezt – alkalmazottművészet. Nem mint holmi reklámgrafika, de az én életemben minden Isten ügyétkell, hogy szolgálja. A művészi alkotás természetből fakad, hogy ez nemdoktriner módon és dogmatikusan történik, de arra figyelek, hogy ne álljonellentétben a fő céllal.

 

De ezzel együtt megengedhető, hogy averselés kedvéért verseljél?

Persze, akad ilyen szép számmal a műveim között.  

 

* 

 

Ide kattintva elolvashatja Pajor Tamás két dalszövegét

 

Pajor Tamás- Rosenberg Dani (2007)

 

Pajor Tamás – Horváthék fia (2007)