Áder János köztársasági elnök beszéde a Raoul Wallenberg emlékülésen, az izraeli parlamentben, amely 2012. július 17-én hangzott el.

 Ma nyitják meg hivatalosan a holokauszt idején folytatott embermentő tevékenységéről ismert svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékévet, az eseményen beszédet mond Martonyi János magyar és Carl Bildt svéd külügyminiszter.Martonyi … Tovább »

„Szédültem, zsongott a fejem, a levegő fogyott, a falak egyre
zsugorodtak. A keskeny utat mindig úgy képzeltem, hogy nem lehet rajta
nagyokat szökkenni, oldalirányban lépni, csak előre, mint Dorothy a
sárga köves úton. A keskeny út azonban sokkal rosszabb ennél.”

Esterházy János tragikus sorsa megmutatta, hogyan lehet két nemzetet
szemben állítani. Igazi ellentét pedig, a magyarok és szlovákok között
sohasem volt. Szembenállás, gyűlölet csak a vezetők és egy vékony réteg
között található. Tény: Nagy-Magyarországon a nemzetiségek sohasem
kaptak autonómiát. Ez súlyos hiba volt. Ma hasonló történik ellenkező
előjellel.

…legalább haló porában igazságos elégtételt kapjon gróf Esterházy János.
Esterházy jó keresztény, humanista ember volt, aki szembeszállt a náci
eszmékkel a Tiso rezsim alatt és emberek ezreit mentette meg.

2013 őszére elkészül Münchenben a Barna Ház (korábban Palais Barlow)
helyén épülő NS-Dokumentációs Központ – a nemzeti szocializmusra
emlékeztető és oktató intézmény, amelynek kijelölt vezetője Irmtrud
Wojak történész. Wojak tudományos pályáját teljes egészében a Holokauszt
kutatásának szentelte.

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

Prof. Hanna Yablonka „Az Eichmann per 50. évfordulója” címmel tart angol nyelvű előadást az Izraeli Kulturális Intézetben február 9-én.
 

Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

A Budapesti Zsidó Hitközség és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulója alkalmából megemlékezést tart 2011. január 18-án, kedden délelőtt 10 órától a Herzl téren (A Dohány utcai zsinagóga mellett)
 

8,92 milliárd dolláros (1773 milliárd forintos) kártérítési per indult a MÁV ellen egy chicagói bíróságon a vasúttársaságnak a magyarországi zsidók deportálásában betöltött szerepe miatt. A magyar államháztartás romba dőlésével fenyegető kereset hemzseg a súlyos történelmi tévedésektől, de jogi és egyéb hibák is vannak benne. Az állítólagos kutatásba sem a holokauszt ismert hazai történész szakértőit, sem a kárpótlással foglalkozó nemzetközi zsidó szervezeteket, sem a hasonló nemzetközi perekben jártas jogászokat nem vonták be.

„A izraeli holocaust-irodalom különböző fázisait legjobban a költészettel szemléltethetjük”, mondja Hanna, „ahol három jól elkülöníthető irodalmi generációról beszélhetünk. Az első generáció a harmincas és negyvenes években írt, legtöbbjük családja és hozzátartozói Európában voltak.
 

2006 májusában az izraeli Naharija városában előadás-sorozatot tartottak a zsidó kórházakban végzett orvosi kutatásokról a náci korszakban. A konferenciára meghívást kapott Varda Weiszkopf, a Yad Vashem intézet hallgatója is, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy a konferencián egy szó sem esett a náci megszállás alatt Budapesten működő zsidó kórházakról…

Az áldozatok mellett legyen azoknak is emlékfala Magyarországon, akik zsidó embereket mentettek a holokauszt idején; a majdani felavatáson a magyar és az izraeli kormány is képviseltesse magát – kezdeményezte Karsai László történész, a Szegedi Tudományegyetem tanára A világ igazai Magyarországon a második világháború alatt című könyv bemutatóján.
 

Nem a halottak számáról kell beszélni, hanem arról, hogy mi vihet rá valakit emberirtásban való részvételre, vagy éppen az életét kockára tevő embermentésre. Ez a Jad Vasem Intézet, a világ legnagyobb holokauszt-kutató, oktató és emlékező helyének üzenete. A jeruzsálemi giga-intézményben kiállítások, oktató-, kutatóhelyek, emlékművek emlékeztetnek a legyilkoltakra és mindazokra a zsidókra és nem zsidókra, akik megpróbáltak tenni az erőszak ellen.

Az iszlám köztársaság szeptember végéig kapott haladékot a nemzetközi szervezetektől az atomprogram leállítására. Amennyiben nem lesz rá hajlandó, Izrael akár az Egyesült Államok beleegyezése nélkül is támadást indíthat – írja a Los Angeles-i napilapban Micah Zenko, az amerikai Council on Foreign Relations intézet Preventív Műveletek Központjának kutatója.

A holokauszt és a kereszténység – látszólag nehezen összekapcsolható fogalmak. Hiszen mi is állhatna távolabb a jóérzésű keresztény emberek elveitől, erkölcseitől és szándékaitól, mint az, hogy vallásukat a gyűlölet leggyalázatosabb történelmi megnyilvánulásával hozzák összefüggésbe? Igen, de mégis – ez a könyv, ami frissen, most került ki a nyomdából, éppen ezt teszi. 

 Az állítás, hogy Esterházy a zsidóság deportálásra vonatkozó 15/42-es számú törvény elutasítását „megelőzően minden előző zsidóellenes törvényt megszavazott” nem fedi a valóságot. Hibás az állítás kiindulópontja is, miszerint a szlovák parlament lett volna a zsidóellenes … Tovább »

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)