DP regény

Írta: Várnai Pál - Rovat: Kultúra-Művészetek

A második világháború befejeztével milliónyi hontalan (displaced person, DP) árasztotta el Németország útjait.

14 - Életkép a feldafingi táborból - 1945 (Fotó Yadvashem.rog)

Életkép a feldafingi táborból – 1945 (Fotó Yadvashem.org)

Szovjetek elől menekülők, hazájukból elűzöttek, nácik, kollaboránsok, valamint több tízezer lágerből szabadult túlélő. A Berlinben élő újságíró és kutató levéltári források és korabeli sajtóanyagok alapján levélregényben mutatja be a magyar zsidó hontalanok életét a nyugati megszállási övezetekben.

A Dachau melletti Feldafingből írott első levelében Jakab, a legidősebb testvér értesíti Jolán húgát, hogy „csodával határos módon” életben maradt. „Ki tudja, mit hoz a jövő? Talán nem is akarom tudni” – írja. Nem szívesen megy be a városba, mert minden német polgár ruhája alatt SS uniformist lát. Öccse, Gyuri, még 1938-ban kivándorolt Amerikába, és a Harvardon szerzett diplomát. Jakab történész karrierjét a zsidótörvények, majd a munkaszolgálat szakította meg. Szeretné megírni az elmúlt évtizedek történetét, ehhez kér segítséget öccsétől, Csalódására azonban, neki írott leveleit az nem őrizte meg.

Jakabot és Gyurit, aki egy New York-i magyar zsidó lapnál dolgozik, lelki értelemben is egy világ választja el egymástól. A hazatérés vágya, az átéltek, bizalmatlanság, az elhúzódó nácitlanítás foglalkoztatja a túlélőket. Az Amerikában élő Gyuri kissé erőszakosan invitálja fivérét Amerikába. Úgy látja, hogy Magyarország fokozatosan „bolsevizálódik”. A kelet-európai zsidók többsége viszont alijázni szeretne, de a Palesztinába vezető út még csak kevesek számára elérhető.

A harmadik testvér, Jolán egy ismerős borászatában rejtőzött és egyike annak a 250 szombathelyi zsidónak, akik a 4000-ből túlélték a holokausztot. Fivéreihez írott leveleiben beszámol a család viszontagságairól és veszteségeiről. Jolán orvosnak készül és amerikai bátyja ösztönzése ellenére sem kívánja elhagyni Magyarországot. A három testvér várva várt találkozása sem valósul meg, csak a két fivér találkozik rövid időre Bécsben. Jolán az utolsó pillanatban lemondja az utat, és a levelekből nem derül ki, hogy valaha viszontlátja-e majd fivéreit.

A szerző jó érzékkel osztotta ki a szerepeket a három testvér között. Jakab, a legidősebb, hosszas hányódás után ér révbe, Németországban. Öccse folytatja addigi életét az Egyesült Államokban, amelyet a legszabadabb országnak gondol. Jolán pedig optimista, lelkesedik az ország újjáépítéséért és örül a megújuló zsidó életnek. A három testvér sorsában három tipikus, mégis egyéni sorsot ismerünk meg. A New Yorkban élő Gyuri, sok bevándorlóhoz hasonlóan, szinte bizonyítási kényszerből is, amerikaibb az amerikaiaknál. Az amerikai zónában szabadult Jakab, helyzeténél fogva sincs annyira elragadtatva az amerikaiaktól, akik lenézőek s a világ urainak tekintik magukat. Végül, Jolán ritka leveleiből az derül ki, hogy ő elsősorban szakmai jövőjével és magánéletével van elfoglalva.

A Levelek a hontalanságból írói bravúr. Az olvasó teljesen azonosul a három szereplővel, elsősorban a hontalan Jakabbal, aki az igazi főszereplője a történetnek. A levelek zömét is ő írja. A könyv végéhez érve szinte csalódik az olvasó, amikor a hátlapról megtudja, hogy a levelezés fiktív, hiszen a három testvér annyira valóságos.

A könyvhöz Randolph L. Braham írt rövid bevezetőt, míg az 1950-ben megszakadó s egy kései epilógussal lezárt levelezés után Dunai Andrea alapos tanulmányát olvashatjuk a levélregény történelmi és társadalmi hátteréről.

(Dunai Andrea: Levelek a hontalanságból. Aura, Budapest, 2013. 193 oldal. 1990Ft.)

 

Címkék:2013-11

[popup][/popup]