Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
 
 

Visi Tamás
Jézus, a fodrász
avagy ahogy egy szemtelen diák olvassa a „zsidó Jézus” könyveket

David Flusser: Jézus (Múlt és Jövő, Budapest – Jeruzsálem – New York, 1985, ford. Szénási Sándor)
Joseph Klausner: Jézus élete, tanítá­sa és korának viszonyai a zsidó, gö­rög … Tovább »

Megszállottak, üzletemberek, profik, amatőrök
Zsidó könyvkiadás 1989 után

A cenzúra megszűntével a zsidó témájú könyvek elárasztották a piacot. A „termést” elnézve tartalomban, minőségben, küllemben is roppant heterogén kép tárul elénk, ennél már csak a témával … Tovább »

Sorozatunkban érdekes emberekkel beszélgetünk, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók. Aki erre most azt mondja, hogy a festőnél csak az számít, hogy jó-e a képe, a színésznél, hogy szépen deklamálja-e Hamlet monológját, a politikusnál, hogy elég népsze­rű-e, … Tovább »

Három könyv a holt-tengeri tekercsekről

A közelmúltban három tudományos igényű munka jelent meg a qumráni közösségről és a holt-tengeri tekercsek viszontagságos történetéről. Mindhá­rom szerző részletesen beszámol a te­kercsek megtalálásának, illetve kutatá­sának különböző … Tovább »

„Képmutató farizeusok” II.

A farizeus szó a héber parus (t. sz. peru­sim) szóból származik, jelentése kb. „el­különült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgy­hogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Je­lenti … Tovább »

Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész

Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” ta­lán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte vissz­hangoznak Jézus … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Gadó János: Merengés a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületről
Özv. Bellák Dezsőné: Hitemben megrendítettek
Dr. Strausz Imre: Változó múl
Kőbányai János: Az újratámadt zsidó élet és a nem zsidó (goj) kutató konfliktusa
Summary
Várkonyi Endre: Véget Nem Érő (?) Történet
Várai … Tovább »

Egymást sértő sértett felek, 1997. január

 Ifjú barátom (ismerjük egymást zsi­dó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztá­sával egyetértek. Az engem minősítő­-elítélő sorokkal ha megvárja a követ­kező … Tovább »

The February issue of Szombat begins with János Gadó’s article on the Federation to Maintain Jewish Culture in Hungary (our publisher) which in 1989 played a key role in the renewal of Jewish file. Since then, however, the federation has lost its former importance and prestige in public life, although … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi

Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte

Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »