Összesen 2,563 találat (2541 - 2560) : V. S.
Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és továbbító postahivatal, az izraeli kiadó van távol tőlünk, hanem a versek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »
Folytatjuk évfordulós rovatunkat, amelyben májusban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjasokat mutatunk be:
Ilja Iljics Mecsnyikov – orosz zoológus, mikrobiológus és immunológus. (Ivanovka-Harkov, 1845. V. 3. – Párizs, 1916. VII. 2.) A fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat 1908-ban … Tovább »
ELEMÉR MONDTA egyszer: Lacikám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyenge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »
Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidókról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határozták, (hogy a Magyarország és kapcsolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »
A keresztény legendárium nevezetes helye egy jeruzsálemi domb, melyet a Gonosz Tanácskozás Hegyének neveznek. A történelem szinte szimbolikus iróniája, hogy az angol megszállás évtizedei alatt ezen a dombon állt a brit főbiztos palotája. Amosz Oz hármas kisregény-trilógiáját … Tovább »
Mautner József rovata
Folytatjuk évfordulónaptárunkat, amelyben a tudomány és a politika áprilisban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjiasait mutatjuk be:
Tobias Michael Asser – holland államminiszter. (Amszterdam, 1838. IV. 29.-Hága, 1913. VII. 29.) A Nobel-békedíjat 1911-ben kapta, … Tovább »
Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy értékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörténeti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik.
A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább albumnak … Tovább »
Nem lehetett könnyű dolga annak idején Kazinczy Ferencéknek sem: kénytelenek voltak kemény csatákat vívni ellenfeleikkel, ám az ellenfelek is – magyarul beszéltek. A héber nyelv megújítójának harcai magyar elődeinél már csak azért is sokkal nehezebbek voltak, mivel a befogadó közeg … Tovább »
A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉN egy alkalommal apám síremlékét keresve, a békéscsabai zsidó temető látványa – összeomlott ravatalozójával, ledőlt kerítésével, embermagasságú gaztengerével – a felháborodás olyan viharát kéltette bennem, hogy kénytelen voltam lemondani a bensőséges … Tovább »
Szabolcsi Bence:
Nagy Lajostól a mohácsi vészig
Mikor évekig tartó buzgólkodása sikertelen maradt, s megtört a „zsidó tévhit makacsságán”, 1360-ban az ország területén lakó valamennyi zsidót száműzte birodalmából. Intézkedései gazdasági tekintetben igyekeztek kíméletesek … Tovább »
Beszélgetés Gondos Sándorral
Haifa Rózsadombján, Karmel-hegyi lakásában kerestem fel a 83 éves Gondos Sándort, aki több mint hat évtizede foglalkozik a magyar zsidó könyvek terjesztésével.
– Kezdjük a beszélgetést a „kötelező” életrajzi adatokkal.
– 1906-ban Erdőbényén … Tovább »
Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)
A kezdetektől Nagy Lajosig
Arthur Koestler: A tizenharmadik törzs.
A kazár birodalom és öröksége
