Találatok ‘V. Bálint Éva’
Összesen 62 találat (21 - 40) : V. Bálint Éva.
Zsidó Közösségi Szeretetszolgálat – közös adománygyűjtés a rászorulóknak
Zsidó mezőkön – zsidó mezőkről
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mellett számos civil szervezet és magánszemély mondott le a holokauszt emlékéve alkalmából elnyert állami pályázati támogatásról. A különféle zsidó közösségi szervezetek és magánszemélyek is azért mondtak le erről … Tovább »
Jeruzsálem – Egy város életrajza
100 éves a JOINT/JDC
Hanuka ünnepség-sorozat a Gozsdu Udvarban
Hanukai program a Gozsduban – fókuszban a hajléktalanság
Magyarul is olvasható Bergoglio bíboros és Skorka rabbi beszélgetéssorozata
Sávuoti programok
Kabbala és Exodus
Trauma és utóhatás – szemináriumsorozat a vészkorszak és a másodgeneráció irodalmáról
Megjelent a Szombat februári száma
CSAK CSAJOK… – NŐK A POLITIKÁBAN, KULTÚRÁBAN, KÖZÖSSÉGBEN.
Purim hónapjában, Eszter ünnepe előtt megjelent a Szombat februári száma.
Izrael: Három női pártvezér – Shiri Zsuzsa
Mitől lesz Izraelben sikeres egy nő, ha a közélet alakításának szenteli … Tovább »
Esküvő / házasság
Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »
Zsidók a Tanácsköztársaságban
Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.
„Uram! Miért teremtettél nőnek?”
A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.
Szilágyi Júlia: Az égő csipkebokortól a relativitáselméletig – és tovább
A húszas évek ezek, az az évtized, amelynek az elején a magyar felsőoktatásban életbe lép a numerus clausus. 1924-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor Bálint Györgyöt nem veszik fel a budapesti egyetem bölcsészkarára, megalakul Gömbös Gyula Fajvédő Pártja. Nem légüres térben kezd Komlós Aladár a zsidó lélek fölött meditálni.
„Sok mindennel adósok vagyunk”
S. Nagy Katalinnal beszélget Várnai Pál / 2007. szeptember
1945-46-ban igen sok tisztességes kiállítást rendeztek az elpusztított, öngyilkosságot elkövető, vagy a borzalmakat túlélő művészek munkáiból. Szomorú, hogy a szocializmus évei alatt ezek a nemkívánatos témák közé … Tovább »
A nem kívánt hagyaték
Koós Anna
A nem kívánt hagyaték
Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolkodásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »
Párbeszéd a monológ helyett – Zsidó Közösségi Fórum
ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI FÓRUM
Párbeszéd a monológ helyett
November 17-20. között, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásokkal, szekcióülésekkel, vitákkal, a helyszínen és az A38 hajón tartott koncertekkel mutatkozott be több száz fős közönség állandó jelenléte … Tovább »
Olvasóink írják
Olvasóink írják
Szereti Ön Potokot?
Az ízlések és pofonok emlegetése meglehetősen közhelyes, ám Pécsi Katalin Chaim Potokról írt dolgozata esetében igencsak találó: az irodalomtörténész hatalmas pofonokat mért az ízlésének nem megfelelő „haszid lektűr”-re. Sőt … Tovább »










