Összesen 575 találat (541 - 560) : Vári György.
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Nacionalizmus és antiszemitizmus Octavian Goga rémuralma idején
Európa 1938 tavaszán: Hitler hadai eltiporják Ausztria függetlenségét, Darányi Kálmán kormánya lázas sietséggel igyekszik tető alá hozni a magyarországi első zsidótörvényt.
Romániában azokban a hónapokban Octavian … Tovább »
The May issue of Szombat begins with an essay by Gershom Scholem, “Israel and the Diaspora”, which is also intended as a tribute to Jom Ha-Atzmaut, that was celebrated at the end of April. With this essay we hope to draw the attention of the Jewish community to a problem that resurfaces time and … Tovább »
Konrád György esszéi
In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.
Mégis, … Tovább »
Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt
Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »
A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?
Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »
„Jelentés” a 90-es évekből
Érdeklődve veszem kézbe minden alkalommal a Szombat című újságot melyben mindig találok érdekes, figyelemreméltó írásokat. Formája és tartalma miatt lehetne a mai magyar zsidó kultúra egyik, ha nem is kiemelkedő, de a közepesnél jobb nyomtatott … Tovább »
(Előzetes közlemény)
Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Fazekas M. László: Nyers realizmus, túlzott líraiság
Jólesz László: Egy ablak szélesre tárul
Szántó T. Gábor: Szirtek és zátonyok között
Prieger Zsolt: Izrael színei
Szegő György: Megbékéléseink
J. Sz.: Koncert a Vigadóban
Róbert Péter: Zsidók … Tovább »
A jelentésünk tárgyát képező iratanyag-rendezés szerves folytatása a Magyar Zsidó Levéltárban 1992 nyarán megindult rendezési munkálatoknak (erről Id. „Jelentés a Magyar Zsidó Levéltár rendezési munkálatairól”, Szombat, 1992, 5. sz. 8. o.). Az említett időpontban megalakult … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
A Vasvári utca egyik öreg épületének homlokzatáról hiányzó betűk nyomai árulják el a mai járókelőnek, hogy abban egykoron a Talmud Egyesület működött. 1992 júliusának első két hetében falai között gyakran hangzott fel énekszó, zengett a Marseillaise dallama is, míg szövege … Tovább »
(I. B. Singer: Szerelem és száműzetés, Gondolat Könyvkiadó 1991. Fordította: Mészáros György, 395. oldal, 288 Ft.)
Száműzetés annyit tesz héberül: galut, jiddisül gólesz. A zsidóság kényszerdiaszpóráját nevezik így. Nem csodálkoznék, ha Singer szándékosan használná … Tovább »
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
Napjainkban jelentősen megnövekedett az igény a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó, megmaradt iratok összegyűjtése és kutathatóvá tétele iránt. Ezért Landeszman György főrabbi úr, a levéltár igazgatója támogatásával a Magyar Zsidó Levéltárnak az Országos … Tovább »
Konrád György: Európa köldökén
A már rég elporladt kartográfus, élve a középkori szimbolika eszköztárának lehetőségeivel, az európai kontinenst királynő képében jelenítette meg. Ez a színes térkép, illetve annak reprodukciója most ott díszeleg Konrád könyvének címlapján. … Tovább »
Memento 1944
A Mementó 1944 egy emlékmű felavatására utal, az Egy előítélet anatómiája pedig egy nemzetközi konferenciára. Mindkettőre a szlovákiai Dunaszerdahelyen került sor, októberben.
Az emlékmű két érsekújvári művész, Szilágyi Tibor szobrász és Baksa László … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »