„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)

Uri Asaf legújabb verseskötete folytatja a zsidó költészeti hagyománnyal való párbeszédet. Egyszerre érzéki és metafizikus ez a költészet, a magyar irodalom rendkívüli koncentráltságú megnyilatkozása. Három verset közlünk a kötetből.

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

Uri Asaf az elmúlt négy évben egy festmény sorozaton dolgozott, melynek fő “ihletője” a Jeruzsálemi Botanikus Park, amely a nyugat jeruzsálemi egyetemi város, Givát Rám szomszédságában fekszik. Givát Rám helyén az ókorban kőfejtő volt és a sziklába vésett temetkezési barlangok … Tovább »

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

A minap volt 90 éve, hogy a Bécs melletti Kierling szanatóriumában elhunyt Franz Kafka.  Ennek emlékére közöljük újra egyik írását.

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

„Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!”
Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…

(akit a kutyája is megvet)

Turi Tímea: Jönnek az összes férfiak, Uri Asaf: A jeruzsálemi erdő. Kalligram kiadó, 2012
Mindkét kötet a hagyományos költészetfelfogástól eltérően teremti meg a líra önazonosságát. Turi Tímea az értekező beszéd, Uri Asaf a képzőművészet felől újítja meg a hagyományos … Tovább »

Szántó T. Gábor: Muszklizsidóság
A száműzetés, a középkori gettó- és a kelet-európai stetl-lét – s a „hitetlenség” megvető keresztény álláspontja – gyakran negatív zsidó testképet mutat a döntően nem zsidók általi vizuális ábrázolásokban, ám a zsidók saját magukról … Tovább »

Uri Asaf

A PÁRHUZAMOSOK
találkozásra készülnek.
Bíznak és kimondják: létünk kész tény,
és ha örökre elfordulunk egymástól, jó esetben ugyanazok maradunk.
Egész életünkben egymást nézzük, és már a változatlan se kínálja magát.
Mózes, a kősziklával bosszantani akart, … Tovább »

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

55a/1. Ráv Jehuda azt mondta: Háromnak kell az irgalom: A jó királynak, a jó évnek, és a jó álomnak. A jó királynak, mint írva van: Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében (Péld 21, 1); a jó évnek: Mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei … Tovább »

Ami életben tart minket, az az árulkodó hang, mely az Engesztelés
Napján, minden évben egyszer megszólal. Ez a csend vékony és törékeny
hangja.

Jöjj és lásd, mikor Ábrahám először belépett a barlangba, fényt látott
és mikor felszállt a por, két sír bontakozott ki a sötétségből. És ekkor
Ádám, a képmása szerint felemelkedett, és látta Ábrahámot, és
mosolygott. Ekkor Ábrahám elhatározta, hogy ide fog temetkezni.