Bayer Zsolt már bekerült abba a kategóriába, hogy magára adó ember nem ír róla. Azonban a Lepke szárnya című remeklésében valamiféle New York-i antiszemita tüntetésről beszélt, amit otthon elhallgattak. 

Tizenhárom alkotással mutatkozik be a több fesztiváldíjjal és számos rangos elismeréssel büszkélkedő izraeli filmgyártás a budapesti Odeon-Lloyd moziban október 30. és november 5. között – tudatta a budapesti izraeli nagykövetség.

Isaac Bashevis Singer Nobel díjas amerikai zsidó író Szerelmes történet – egy poligámista regénye című regényét folytatásokban olvashatják az elkövetkező hetekben a Szombat olvasói – úgy, ahogy Singer regényeit annak idején a Forwärts című New York-i jiddis hetilap is közölte. 

A koncert idén februárban nagy sikert aratott, és most újra műsorra kerül. A Táncdalfesztiválokról manapság elsőként a nosztalgia jut eszünkbe. Pedig a maguk idején, a hatvanas évek második felében ezek a versenyek a magyar könnyűzene megújításának fontos fórumaiként is szolgáltak. 

A brit filozófus szerint a liberalizmus megfosztotta az életet etikai értelmétől. A liberálisok erkölcsön csak jogok és kötelességek együttesét értik. Régen az erények adták az erkölcs tartalmát. Talán egy új vallás visszahelyezi jogaiba az erényt.

A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek.

Sajtóhíradások szerint Semjén Zsolt, a KDNP vezetője azt mondta Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgatónak munkaebédjükön: „a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk más zsidó áramlatoknak is, így az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, az ortodox és a reform … Tovább »

Repedezik a hagyományos szociálliberális ideológiai tapasz: az antifasiszta szólam már nem egyben tartja a baloldali-liberális közeget, hanem megosztja azt.

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

A “Forradalom szeretlek” 1968 májusának egyik jelszava, amely megidézi az egyetemes forrongás e kivételes pillanatának áradó gazdagságát, a változás utáni elemi vágyat és a szabadság eljövetelébe vetett hitet.

Ehud Olmert, izraeli ügyvivő miniszterelnök nemcsak hazájában, de világszerte meghökkentést keltett, amikor egy hétfőn közzétett interjúban azt nyilatkozta, hogy Izraelnek csaknem az egyész Nyugati Partról, Kelet-Jeruzsálemből és a Golán-fennsíkról is ki kell vonulnia, ha békét akar a palesztinokkal és a szírekkel.

Dettre Gábor hét éve húzódó, 260 millió összköltségvetésű filmje végre a mozikban. Sok változáson ment keresztül, a címe előbb csak Tabló volt, majd Hangyaégetés lett, aztán Romazsarura váltott, hogy végül viszszatérjen az eredetihez, alcímmel kiegészítve.

Ki hősnek tartja, ki árulónak. A zsidómentő Kasztner Rezső meghurcolása, meggyilkolása és politikai rehabilitációja után több mint 50 évvel sem hagyja nyugodni a nemzetközi közéletet. 

Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, a szobában pedig az izgága Eichmann volt. 

A múlt század 20-as és 30-as éveiben Chajim Lau az eperjesi ortodox zsidó hitközség rabbija volt. Különféle cselszövés következményeképpen (amelyekből, mint látható, akkor sem volt hiány), 1937-ben Lengyelországba kellett távoznia, mert nem intézték el csehszlovák állampolgárságát. 

Forrás: KultúraPart Mindazok, akik már nem utaznak a Balatonra, sem a Mátrába, nem repültek el Londonba, és nem borozgatnak Toscana lankáin, vessék be magukat egy kávézóba, hogy egy kávé mellett ellazuljanak. Itt van például egy város a városon belül, Újlipótváros, a Mi Kis … Tovább »

A második zsidótörvény története ismert, számos történeti feldolgozás olvasható róla. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, szükséges megjegyezni: ez a Teleki Pál közreműködésével készült törvény (preambulumát maga a politikus írta) folytatta a magyar zsidóság numerus clausus-szal megkezdett, az 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódó kirekesztését a magyar közéletből, a kulturális és gazdasági színtérről. 

Pajor Tamás 1981-ben, 18 éves korában lépett színre
a Neurotic punk együttes
frontembereként. Hét éven át nyomatta a punk-hoz illő zenét és életmódot, s
koncertjei –remek szövegei, meg nem alkuvó lázadása és botrányai miatt – az
alternatív világ egyik kult-jelenségének számítottak.

Harry Kemelman hetvenes évek elején született regényére a krimisikerlistákon leltem. A borítón pajeszos, széles karimájú kalapot viselő, fekete alak követ nagyítóval lábnyomokat, amiből a vásárló rögvest azt hiheti, egy zsidó Holmes izgalmas kalandjai elevenednek majd meg a könyv lapjain.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alapszabályának 114./A. §.-a alapján a Magyar Zsidó Kongresszus ülését 2008. november 16-án 10 órára összehívjuk a Budapest, Wesselényi u.4. szám alatt lévő Goldmark terembe