Összesen 531 találat (501 - 520) : T. Kröni.
1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »
Peszáh első napjától hét héten át számoljuk az „ómert” – ez a hét hét a „sávúót” („svüesz”), „hetek” -, és az 50. napon egy újabb zarándokünnep kezdődik. (Az „ötvenedik” görögül: „pentekoszté” – íme a magyar „pünkösd” szó eredete.) Ez a kétnapos … Tovább »
Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával
Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »
Az „ómer”, azaz kéve számlálását a Tóra írja elő (3 Móz. 23, 15) a következőképpen: „Számoljatok a szombatra [értsd: peszáh első napjára] következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet, ötven napot számoljatok … Tovább »
(Elie Wiesel: Az eskü. Európa Könyvkiadó, Fordította: Dezsényi Katalin 1990. 324. old. 80 Ft.)
Alighogy elkezdtem a könyvet olvasni, máris ismerős tájak, szokások tárultak elém, és jól ismert emberi sorsok. Hiszen jómagam is innen, a Kárpátok vidékéről származom. Hanem az már … Tovább »
A történetet az áldott emlékű Reb Duved Mojse, a csortkovi rebe mesélte. Ő maga a csortkovi hitközség ódon krónikakönyvében olvasta, és az eset egészen addig nyúlik vissza, amikor a csortkovi rebe Reb Cví-Hirs Hurvic volt, akit Reb Hirsele Csortkover néven emlegettek volt. A történet … Tovább »
Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter házaló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csupán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »
Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kapcsán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv legfeljebb … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
Borisz Jakovljev: Zsukov marsall
A szocialista realizmus megbecsült mestere 1946-ban festette ezt a képet Zsukovról, a második világháború neves hadvezéréről. A reneszánsz motívumot bizánci szemlélettel megfestett, megdöbbentően anakronisztikus portré hűen tükrözi azt a sztálini … Tovább »
…megyek én is veletek bélyegesen, csillagoson – írta róluk Ady A bélyeges sereg című versében. – Hol, hogyan mikor, milyen körülmények között született a vers?
Harcokban megfáradtan érkezett az évszázad hatodik őszén Budapestről Párizsba az Új versek költője. Otthon, a … Tovább »
Dr. Virág Teréz sorrendben ötödik filmjét február 18-án mutatták be a KÚT ülésén. A film, melyet a Soros Alapítvány finanszírozott, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti interjúk videotára, a Soros Gyűjtemény stúdiójában készült. Már több száz film készült hasonló … Tovább »
A száztíz évvel ezelőtt „Zilahy Sámuel bizományában megjelent” kötetet jegyzetelem könyvszemlénk számára. Bár a kiadást követő friss recenzió kötelezettségének nem tehetek eleget, mégis újdonságként mutathatom be dr. Kohn Sámuel Héber kútforrások és adatok Magyarország … Tovább »
EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna … Tovább »
Emlékek 1944 teléről
Ha a budapesti utcák, terek, házak mesélni tudnának, olyan történeteket hallanánk, amelyek a legvakmerőbb írói fantáziát is felülmúlnák. Talán jobb, is, ha mi, a későbbi korban születettek csak az áruval zsúfolt üzletek kirakatait látjuk, a gyerekzsivajtól … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
Dr. Feldmájer Péter portréja
Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
A reneszánsz korszakát megelőzően csak a Giudecca-szigeten laktak zsidók Velence körzetében. A 16. század elejére – elsősorban spanyol és portugál földről érkező menekültek betelepülése folytán – annyira felduzzadt itt a zsidó lakosság, hogy sokan átköltöztek egy közeli vasöntöde … Tovább »
5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »