Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a Gyűlölet Ellen mozgalom alapítója, a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

A zsidók közül sokan hibáztak, amikor a liberális demokrácia helyett a kommunista szocializmust választották zsinórmértékük gyanánt, mert az nekik biztonságot nyújtani nem tud. Nem állítható, hogy az elmúlt évtizedekben mindent egybevéve a zsidó középosztály derekasabban állt volna ki, mint a keresztény középosztály a polgári szabadság és az egyén méltósága mellett.
 

Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

 Gideon Shimoni, a Héber Egyetem Kortárs Zsidósággal foglalkozó intézetének korábbi vezetője. Theodor Herzl a cionizmus történetének emblematikus figurája. (1) Cikkünkben elsősorban a történészi vitákra, azok alkalmanként problematikus következményeire, a jelenkori izraeli … Tovább »

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

Minden felvilágosult, gondolkodó ember számára világosnak kell lennie, hogy a bibliai idézet, mely szerint „uralkodjék a tenger halain és az ég madarain és a barmokon, meg az egész földön és minden csúszómászón, amely a földön mozog” nem a zsarnoki uralomról, nem egy zsarnokról beszél, aki durván bánik népével és szolgáival, hogy saját vágyait és szeszélyeit kielégítse. 

Koós Annával, a „lakásszínház” társalapítójával beszélget Várnai Pál2010. július 22. – 2006-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent A nem kívánt hagyaték című könyve, amelyben szembesül szülei ÁVH-s örökségével.– Szüleim előttem elhallgatott múltjának felgöngyölítéséből … Tovább »

A Soá és a Nakba emlékezetével való foglalkozás értelme a közös megbeszélés, az együttes elmélyedés volt, két alcsoportban. A két alcsoport számára a Soá, illetve a Nakba, identitásukat nagy részben definiáló, jelentőségteljes kollektív emlékezet, mely kihat mindannyiunk életére. Ez a kollektív emlékezet újra és újra konstruálódik, s így nekünk egyedülálló lehetőségünk nyílt szemlélni-vizsgálni ezt a – mindkét csoportban zajló – emlékezet-építő folyamatot.
 

Hatvan évvel azután hogy kikiáltotta függetlenségét, Izrael az egyetlen állam a világon, mely a legvadabb konspirációs elméletek és a vérvádak állandó céltáblája; melynek politikáját és cselekedeteit folyamatosan elítéli a nemzetközi közösség, melynek létezéshez való jogát szüntelenül vitatják és megkérdőjelezik, nem csupán arab ellenségei, de a fejlett Nyugat egy része is.
 

Magyarország külkapcsolataiban kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok, mint az egyetlen globális nagyhatalom és az európai biztonság garantálója. Magyarország elsősorban a regionális együttműködés, az európai egység és szolidaritás, valamint a transz-atlanti érték- és érdekközösség, valamint intézményrendszer támogatásával erősítheti a Budapest- Washington viszonyt.
 

Egy hetet töltünk Prágában. Nyaralni jöttünk, de nem lennék hű magamhoz, ha csak nyaralnék. Kafka színdarabomhoz gyűjtök helyi hangulatokat, K. egykori otthonait, kedves helyeit, kávéházait, iskoláinak helyszínét végigjárva. Egy amerikai egyetemi program kényelmes apartmanjában lakunk, ennek fejében egy szemináriumot kell tartanunk amerikai vendégdiákoknak a közép-európai zsidó kultúráról.

Mikor helyet foglaltam a szokásos sarokban, az akvárium és a könyvszekrény között, valaki a nevemen szólított. Körülnéztem, de nem láttam, ki az. Tőlem jobbra ismeretlen nő ült, olyan ötvenes, akinek a haja, a tarkóján kis konty félébe volt szedve. Szemben volt az ablak, mögötte eső és sötétség, bal felől díszhalak úszkáltak az akváriumban. Ki szólíthatott a nevemen?
 

Töredékek egy meg nem írt önéletrajzból
 
2010. március 8. / Gadó János
 

Dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó,

Sza-lon-nát-e-szik-a-zsi-dó!

Emlékeim szerint ez a nóta volt első találkozásom a zsidókérdéssel. Hét vagy nyolc éves lehettem, amikor egyik osztálytársam … Tovább »

Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
 

Van képem a jövő lehetséges alternatíváiról, de nem tudom, hogy mi lesz holnap. Nevelésem 19 éves koromban, a börtönben azzal fejeződött be,  hogy nem tudom mi lesz velem holnap, de ma mindenestre szabadon akarok gondolkozni. Elég a mának a maga baja, nem kell a holnapon rágódni. Addig is, amíg bírom, igyekszem megtenni a magamét, amit tennem kell.
 

Tel Aviv, szó szerint, a tavasz dombja, csak két évszakot ismer: egy meleg és nedves, de csapadékmentes nyarat és egy kissé esősebb tavaszt, mely nagyjából októbertől májusig tart. A házaknak nincs is kéménye, a lakásokban nem találunk radiátort, az ablakok üvegezése szimpla és picit állandóan huzat van.

„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve…  Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”
 

Elie Wiesel 2016. július 2-án hunyt el. Néhány éve, magyarországi látogatása alkalmával közöltük egyik legszebb elbeszélését. Ezzel emlékezünk rá.

A Béke Nobel-díjas Elie Wiesel december 9-én érkezik Magyarországra. Látogatása alkalmából a Szombat A bolond Mose című elbeszélésének fordításával köszönti őt, mely életműve központi témájával, az emlékezéssel és az emlékeztetéssel foglalkozik. A bolond Mose kulcsfigurája végigkíséri Wiesel életművét, és számos írásában visszatér.

A világ egyik legnagyobb zsidó múzeuma és közösségi központja jöhet létre német közreműködéssel 2012-re Moszkvában abban az épületben, amely Konsztantyin Melnyikov világhírű orosz avantgárd építész tervei alapján készült még az 1920-as években.