Szemeim mögött vizek gyűlnek,

Amit ki kell sírnom.

Mindig föl szeretnék szállni,

Amerre a madarak vonulnak;

Tarkán lélegezni a szelekkel

A határtalan levegőben.

Ó én olyan szomorú vagyok –

A Holdban lakozó arc tudja.

Ezért a sok bársonyos imádság

A közeledő … Tovább »

A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »

Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »

Először 1989. március 15-én, a pártállam agóniájának idején, egyesületünk nevét viselő mógendóvidos transzparens alatt vonultunk a Költőhöz, hogy liberálisokkal, kisgazdákkal, demokrata fórumosokkal, szociáldemokratákkal, reform kommunistákkal, cigányokkal, független szakszervezetekkel, … Tovább »

Olvasóink írják

 Közvéleményünk előtt már nyilvánvaló, hogy a legutóbbi hetek, hónapok belpolitikai hullámverései társadalmunk problémáit tovább növelték.

Demokratikus átalakulásunk során a szólásszabadság megteremtésével felszínre kerültek és nyilvánosságot … Tovább »

Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában

Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban.

Tudtam, … Tovább »

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »

Antiszemita atrocitások 1956-ban

Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »

A kiszorítottak lázadása

 Beszélgetés Engländer Tiborral

-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?

Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »

Magyarországon is, Izraelben is:

Interjú Schőner Alfréddal

Különös fintora a sorsnak, hogy míg itthon volt, az utolsó időben sokan bírálták, mióta otthon él, hiányát számosán fájlalják. E két csoport reprezentánsai részben azonosak… Schőner Alfréd főrabbit – akinek … Tovább »

Lesz-e folytatás?

Első: 1991. évi XXV. Az 1949. június 8., azaz a „fordulat” után történt államosítások kárpótlása.

Második: 1992. évi XXIV. Az 1939. május 1. után, a zsidóságra vonatkozó gazdasági korlátozó törvények következtében elveszített vagyonért egyszeri kárpótlás … Tovább »

Slomo Tánni: És nem hallatszik
Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés
Három vallás Jeruzsáleme
(vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva
(róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja?
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Szent száműzetés
A sokarcú Isten
Babits Antal: Híres … Tovább »

A napokban véletlenül került a kezembe egy 123 éve kiállított születési értesítés a Bánki községben élt Steiner családról. Nézem a fakó papírt, és eltűnődöm. Sokféle gondolat kavarog bennem.

Az első: vajon mi késztette Steiner Sámuel „mózes vallású” kis­kereskedőt … Tovább »

1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szü­lőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugá­lia volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket … Tovább »

(I. B. Singer: Szerelem és száműzetés, Gondolat Könyvkiadó 1991. Fordította: Mészáros György, 395. oldal, 288 Ft.)
Száműzetés annyit tesz héberül: galut, jiddisül gólesz. A zsidóság kény­szerdiaszpóráját nevezik így. Nem cso­dálkoznék, ha Singer szándékosan használná … Tovább »

(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalma­zott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »