Összesen 487 találat (421 - 440) : Szabó József.
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.
1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóiratot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »
Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?
Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt … Tovább »
(Viták, viszályok a rabbikarban)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.
A döntés valószínűleg egyedülálló … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
Zájin Ádár, Ádár hó 7-e (ez évben február 27-ére esik) nevezetes dátuma a zsidó naptárnak. Az ággádá szerint e napon született és halt meg a zsidóság szellemóriása, minden „próféták atyja”, Mózes tanítómesterünk. A magyar zsidóság számára Zájin Ádár kettős jelentőséggel … Tovább »
A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó betelepülés mentheti meg, fogalmaztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tűnő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyálcsorgatva hüledeztem, mint reális jövőképnek … Tovább »
Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak ennek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsőséges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történetében. … Tovább »
Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán
„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)
Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első paragrafusa, az azóta recepciós törvényként emlegetett … Tovább »
RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT
Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »
A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »