Sohasem járhatunk egészen jólKonrád Györggyel beszélget Várnai Pál

A most 70 éves regény­es esszéíró az egyetemen – ahonnan kizárták – irodalmat hallgatott. Gondozott orosz és francia irodalmi szövegeket, volt gyámügyi előadó, városszociológus, a Nem­zetközi Pen Club, jelenleg … Tovább »

Szembesítés
Szabó Istvánnal beszélget Halász Tamás
 

Ön szerint létezik olyan, hogy „zsi­dó film”?

Kapásból azt válaszolnám: nem, hi­szen szakmai szempontból csak rossz, vagy jó filmről érdemes beszélnünk. A világban évente mintegy ötezer játékfil­met … Tovább »

Szántó T. Gábor
Keleti pályaudvar, végállomás*
A vizsgálat eredménye
Hiába volt lényegesen hűvösebb a tágas haliból átalakított várószobában, mint idefelé jövet, a tűző napon, a Rákóczi úton, ahogy hátradőlt a fotelban, Kata hátán rövid időn belül áthevült a ruha, … Tovább »

Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon

Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »

Erős Ferenc
A szembenézés kudarca*Fábri Zoltán: Utószezon

Fábri Zoltán Utószezon című film­je 1966-ban készült, Rónay György Esti gyors című regénye alapján. Pontosabban, Fábri csak a film ötletét merítette a regényből, a film ugyanis lényeges pontokon módosítja a regény … Tovább »

Állam az államban?
Ex-szovjet bevándorlók Izraelben

A volt Szovjetunió területéről érkező 700.000 bevándorló többsége megtalálta a számí­tását. A szakmájukban kaptak munkát, saját otthonuk, ko­csijuk van, ám a többségük­ben szekularizált új olék – akik között sok … Tovább »

Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott le­geltessék az unokáikat… Gyerekkorom­ban nem értettem, miért mondták né­ha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »

A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei

Miként a korábbi években, az idei film­szemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsá­val foglalkozó játék- és dokumentum­film. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző tí­pusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsi­dó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és … Tovább »

Szántó T. Gábor: „könyv, aminek címe minden sora”
Szőke György: Pszichoanalízis – titok nélkül
Szegő György: Kezek, 1944
Kállai R. Gábor: Antiquar No. 44.
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés I. rész
Hírek
Túlfejlett bevándorlók
Gadó János: A vallásos cionizmus … Tovább »

A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.

Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben … Tovább »

Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor

A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.

Hogyan lettél … Tovább »

Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »

Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé

Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Ács Gábor: Kézikönyv ismerkedőknek, kívülállóknak
F. M. L.: Ajándék
Novák Attila: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918
Magén István: Dokumentumrajzok
Bata Imre: In memoriam Láng György
Láng György: Te szőke gyerek
Fazekas M. László: Varázskör
Kémkedés … Tovább »

Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt

Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »

A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?

Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

A lágermadonna
Az élet paradoxona: szülés a kon­centrációs táborban. A halál helyén élet fakad. A pusztulásra szánt re­ményt szül az elmúlás ellenében. Ez a történelmi paradoxon 1944 nyarán történt a strasshofi tábor poloskás barakkjában.
*
A képtelenségnek még nincs … Tovább »