Összesen 188 találat (1 - 20) : Székely Ferenc.
Kaleidoszkóp Tér – melyben a világhírű magyar–zsidó teljesítményekkel ismerkedhet meg a látogató.
Szerzőnk elképzelése szerint a Sorsok háza egészen új funkciót kapna: a magyar zsidó kulturális és tudományos eredményeket, alkotókat bemutató intézmény lenne, a művészetek … Tovább »
“Pontos képet kaptunk arról, milyen ügyek kapcsán és hogyan szeretne együttműködni a miniszterelnök, illetve a kormány a történelmi egyházakkal és arról is, milyen állapotban van Magyarország” – közölte dr. Grósz Andor, miután Magyar Péter miniszterelnök fogadta a négy történelmi … Tovább »
A miniszterelnök kedden tárgyalt a katolikus, református, evangélikus és zsidó közösségek vezetőivel – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium az MTI-vel.
A közlemény szerint Magyar Péter az ország állapotáról adott tájékoztatást, … Tovább »
Zsidó-keresztény imaórán emlékeznek a roma holokauszt és a kislétai romagyilkosságok áldozataira ma este a budapesti Ávilai Nagy Szent Teréz-templomban a Sant’Egidio közösség szervezésében.
A szertartást vezeti és szentbeszédet mond Székely János szombathelyi püspök, a Magyar … Tovább »
Operaházi emlékek – Karczag Márton.
-Kérem, röviden mutassa be önmagát.
Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel … Tovább »
Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára – a román képviselőház Márton Áron-emlékévvé nyilvánította a 2026-os évet. A püspök 1944 májusában Kolozsvárott nyilvánosan … Tovább »
Czakó Gábor írta: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja.”…”A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség….”
A hírekből tudható … Tovább »
Lassan hagyománnyá válik a SÁLOM UTCA – kortárs zsidó kulturális és művészeti fesztivál, hiszen idén már
a harmadik utcafesztivált szervezik szeptember első vasárnapján a Csányi utcában. Harmadszorra tartják
ezen a napon, mert az Európai Unióban 1999 óta szeptember első vasárnapja … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Beszélgetés Bubryák Istvánnal, második rész. Az interjú első része itt olvasható.
Úgy tudom Benedek István Gábor több filmednek szakértője, tanácsadója volt, miként Haraszti György is.
Igen, mindketten közreműködtek például „A tábornok és a díva” filmem elkészítésében … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
A holokauszt nemcsak a zsidó közösség tragédiája volt, hanem az egész nemzeté, az egész emberiségé. Olyan mély sebet ütött a történelem szövetén, amely máig nem gyógyult be, hangzott el a szombathelyi zsidóság deportálásának 81. évfordulóján tartott megemlékezésen vasárnap … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Prof. Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, és a frissen habilitált Dr. Balázs Gáborral, az OR-ZSE rektori jogokat gyakorló általános rektorhelyettesével beszélgettünk arról, hogy milyen koncepció mentén újul meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és hogyan képzelik … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Szeptember 12-én nyitja meg kapuit a Gólem Színházban és a Robotban az I. Instant Mecenatúra Fesztivál. Négy napon keresztül (szeptember 12-15. között) várják mindazon látogatókat, akik érdeklődnek a kerület színes, független színházi kultúrája iránt. A fesztivál ideje alatt … Tovább »
„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”
„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »
A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt
A gúnyolódó üres ember
Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »