Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

Talán úgy 5 éves lehettem. Nagyapám csak a zöld disznóról tudott mesélni…

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

A kormányzó a zsidóság jogainak korlátozásával, gazdasági visszaszorításával alapvetően egyetértett – mondta Turbucz Dávid történész.
Horthy Miklós kormányzóként nem tett antiszemita kijelentéseket, nem nyilvánosan azonban kifejezte előítéleteit. A neve joggal köthető össze … Tovább »

Turi Tímea: Jönnek az összes férfiak, Uri Asaf: A jeruzsálemi erdő. Kalligram kiadó, 2012
Mindkét kötet a hagyományos költészetfelfogástól eltérően teremti meg a líra önazonosságát. Turi Tímea az értekező beszéd, Uri Asaf a képzőművészet felől újítja meg a hagyományos … Tovább »

Spiró Jeruzsálemben

A kis zsinagógában a kályha mellett két jesiva-bóher üldögélt, Hajim és Zelig. Hajim egy kis jegyzetfüzetből olvasott fel hangosan, Zelig pedig hallgatta, miközben tűvel és cérnával javított egy cipőt.
– „… és olyan szép volt Hane, mint Vénusz…”
– Te, Zelig, mit … Tovább »

Történhetett volna úgy, hogy nem siet összerántani a Magyar Zsidó
Kongresszust, a nesze-semmi-fogd-meg-jól áldemokrácia szervezetét,
melyre se igazi hatalmat nem ruháztak, se igazi büdzsével nem
stafírozták ki, egyetlen igazi célja az erődemonstráció: többen vagyunk,
egységben vagyunk, erősebbek vagyunk. Miközben hiába vannak többen, ha
se egység, se erő.

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…

Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »

Hosszú betegség után elhunyt Békés Pál író. Holokauszttúlélők gyermeke volt, aki számos írásában, így például a Bélyeggyűjtemény örkényi tömörségű és iróniájú egyperceseinek számos darabjában reflektált a vészkorszak élményére.
Ötvennégy éves korában érte a halál. Egy vele készült korábbi interjúnk
újraközlésével búcsúzunk az írótól.
 

Milyenek is az „Új erő” külpolitikai elképzelései és törekvései? Egyáltalán: vannak-e ilyenek? A kérdésnek különös aktualitást ad, hogy október 24-én a Jobbik nemzetközi együttműködési megállapodást kötött négy nyugat-európai radikális és/vagy szélsőjobboldali párttal. Mindehhez rámát az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége fogja biztosítani, s a szervezethez történő csatlakozási szándékot – állítólag – már máshonnan is jelezték. Szóval, érdemes megvizsgálni, hogyan gondolkodik szűkebb és tágabb szomszédságunkról, a glóbusz dolgairól a brüsszeli képviselettel is rendelkező, de főhadiszállásként továbbra is egy budapesti, villányi úti kis irodát használó párt. 

Júliusban Obama elnök találkozott az amerikai zsidó szervezetek vezetőivel, ahogy korábban minden elnök tette. Ezúttal azonban hűvösebb volt a partnereivel, ami egyesek szerint annak a politikának a részét képezte, hogy rávegye Izraelt a telepítési folyamat leállítására a megszállt területeken – írja James Traub a The New York Timesban. Amint Obama fogalmazott, „nyolc éven keresztül nem volt a két fél között sem nyíltság, sem előrelépés”.

„A zsidók történelmi okokból nem szokták hamvasztatni magukat – világosított fel Ferenc, akinek eleinte felfoghatatlan volt a családom hozzá való viszonyulása. Hát még az anyukájának, akinek lehetetlen volt megmagyarázni, hogy a fia milyen okból készülhetett több héten át nálunk a vizsgáira. Miközben nálunk evett. És ivott.”
 

Amikor a nap elolvasztotta a fekete, kásás havat, és a sáros hóléből előtünedeztek az emberi élet egész télen át felgyülemlett hulladékai – ócska rongyok, csontok, üvegcserepek –, és a levegőt bűzáradat öntötte el, amelyben a legerősebb a tavaszi föld nedves, édeskés szaga volt, megjelent az udvaron Genya Pirapljotcsikov. A neve olyan idétlenül íródott, hogy attól kezdve, hogy megtanult olvasni, úgy fogta fel, mint valami sértést. 

Része-e a városimázsnak a meghatározó kisebbségi csoportok – a melegek, a romák vagy a zsidók – identitása és kultúrája Berlinben és Budapesten? – teszi fel a kérdést a BudapestBerlinSzalon. A 2008 őszén indult, “városdialógusra” épülő eseménysorozat negyedik kiadása építészekkel, szociológusokkal és művészekkel keresi a választ ma este a Tűzraktérben.

Kedves András, igazán meglepett a  Szombat 2009 februári számában megjelent nyilatkozatod, mely szerint „A hovatartozásom egyértelmű, zsidó vagyok, aki véletlenül Magyarországon született”. Ezért a nyilatkozatért, sok más társammal és barátommal együtt nagyon büszke vagyok rád…