Összesen 100 találat (41 - 60) : Sipos Anna.
A munkaszolgálatot megjárt Szabó László húsz évig volt a legjobb magyar sakkozó, felváltva nyerve a magyar bajnokságot, Barcza Gedeonnal, aki korábban a hírhedt Turul szélsőjobboldali szervezetnek volt az egyik vezetője. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem befolyásolta további kordiális viszonyukat.
A Fejtő Ferencről a Kossuth Kiadónál a napokban megjelent tanulmánykötetből olvashatnak részletet.
A zsidó és az Úristen című művében Fejtő egyébként még világosabban, bár talán már finomabban fogalmaz e párhuzammal kapcsolatban: „Kezdetben volt a zsidó nép, a … Tovább »
Szántó T. Gábor új könyve, az 1945 és más történetek a Berlinalén, Miamiban és a Titanic filmfesztiválon is közönségdíjjal jutalmazott film, az 1945 alapjául szolgáló elbeszéléssel a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg. A kötetet április 21-én, pénteken 16.00-kor … Tovább »
Részlet a szerző 1945 és más történetek című kötetéből, mely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Noran Libro Kiadónál. A könyv címadó történetéből, a szerzővel közösen írt forgatókönyvük nyomán Török Ferenc rendezett nagyjátékfilmet 1945 címmel.
Verőfényes, de már csípősen hideg őszi vasárnap délelőtt. Anneke, Hansje és tízéves lányuk, a legfiatalabb gyerek, már túl van a reggelin; a másik kettő még, mondjuk így, ébredezik. Amszterdam nyugodt, elegáns, kertvárosi negyedében vagyunk.
A gőzölgő kávé … Tovább »
Az Oscar-díjas színésznő és a „Denial” (Tagadás) c. film főszereplője többek között arról beszél, miért szereti a Szimhát Tóra ünnepét és hol kaphatók a legjobb női cipők, de holokauszt-túlélő szüleiről is szól. Hol komoly, hol könnyű, hol fáj, hol bulvár.
A Kiválasztottak … Tovább »
Péntek éjszakánként a Teleki téren nem lehetett aludni a lónyerítéstől. Hajnali hattól a Karácsony Sándor utcától a Lujza utcáig télen-nyáron álltak végig a lovas kocsik, hozták az árut. Kistarcsa mellől, Soroksár környékéről érkeztek a bolgárkertészek, mérleget a szekér elé tették, mázsálták a friss árut.
Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.
Hatodszorra rendezett vetélkedőt a Raoul Wallenberg Egyesület a holokauszt témakörében
Volt egy zárt, szubkulturális világ a Kádár-rendszerben, amiről 40 év után is legendákat mesélnek azok a lassan öregedő gyerekek, akik valamikor benne lehettek.
A bánki-tavi „magánnyaraltatások” szabadságot és életre szóló impulzusokat adtak a résztvevőknek – mégsem mindenki … Tovább »
A holokauszt emlékezete a harmadik generáció nézőpontjából
Fiatal képzőművészek, azaz a tragédia utáni harmadik generáció holokausztemlékezetét mutatja be A mi holokausztunk címmel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csütörtöktől látható kiállítása.
A Raoul Wallenberg Egyesület, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola idén ötödször rendezte meg országos vetélkedőjét középiskolás diákok számára Régen volt? – Hol is volt? címmel. A vetélkedőre több mint 530 diák jelentkezett.
Megtisztelő számomra, hogy a Szombatban megjelent írásomra Schweitzer Gábort követően Schweitzer József professzor is reagált…
Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.
A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »
Együtt kell tiltakoznunk a nem demokrata, diktatórikus magatartásformák ellen – mondta Balog Zoltán…
A napokban kerül a könyvesboltokba a Mazsike és a Tevan Alapítvány gondozásában az Örkény István születésnek 100 évfordulójára megjelent 2×1 perces novellák című kiadvány. A kötet Örkény István ismert egyperceseit, és azok parafrázisait tartalmazza. Szerzői: Dragomán György, … Tovább »
Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.