Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról

Ki volt Kolozsváry Sándor?

Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »

Aki szobrot kap, a kánon részévé válik. Legalábbis a szoborállítók kimondott, vagy kimondatlan szándékai szerint. Aligha lehet kétségünk afelől, hogy az idén 90 éve született Csurka István (1934-2012) is a kánonképzés tárgyává vált.

A Csurka Emlékév (feltehető) záróakkordja … Tovább »

Ez volt a XX. Század Intézet által szervezett Csurka-konferencia tételmondata.

Az 1989 utáni korszakban senki nem tett annyit a zsidógyűlölet újjáélesztéséért, mint Csurka István. Több mint két évtizeden át ontotta írásait az általa szerkesztett Magyar Fórum hasábjain, … Tovább »

1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány emlékprogramja a HOLOCAUST 80 emlékév alkalmából.

A Holokauszt-túlélők történeteivel átitatott hétköznapi tárgyak tanúságtételként szolgálnak az életről. Arról, hogyan lehetett képes az egyén túlélni egy elképzelhetetlenül … Tovább »

Interjú Rav Arje Mordechaj Rabinowitz ortodox főrabbival.

Ön, ha jól tudom, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) Ráv Stern, Ráv Gestetner és Ráv Weiszberger rabbikból álló bész-dinjétől* kapta a felkérést a budapesti állás betöltésére.

Igen, valamint … Tovább »

Pistáról nincsen fényképem, az első családon kívüli szerelmemről. Ez talán azért lehet, mert nem ismertem őt túl jól, és mert tízéves korában meghalt. Szent Istvánról, Magyarország első keresztény királyáról, impozáns bazilikát neveztek el Budapest belvárosában – szentté … Tovább »

Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.

“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »

Nem, Fenség, a cserbenhagyás nem most folytatódott.

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, nem egészen az október 7-i vérfürdő és mészárlás után három héttel, az Amszterdami Egyetem diplomaosztóján, búcsúbeszédében nyílt, dzsihadista forradalmi fatvára szólított fel egy … Tovább »

A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.

Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »

A múlt ismerete segítene megérteni, mi a neológia, és hová tart.

Egy neológ-ortodox vita margójára

Nemrég egy vita világított rá arra, hogy mi az egyik alapvető különbség a neológ és ortodox gondolkodás között. A casus belli egy ortodoxiában végzett közösségi rabbi, … Tovább »

Hogyan is kerülhetett sor 2024-ben, Amszterdamban olyan eseményekre, amelyek a cári Oroszországban zajlott 19. századi pogromokra emlékeztetnek?

Elkészült az Európai Bizottság (kb. az Unió „kormánya”) antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló első jelentése az Európa Parlament … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 novemberében a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban és a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban helyez el Üres padok emlékjelet.

Az „ÜRES PADOK” programot franciaországi példa nyomán a Holokauszt Emlékközpont … Tovább »

Hős. A Magyar értelmező kéziszótár megfogalmazása szerint jelenthet egyrészt „halálra elszánt vitéz katonát”, „csodálatos tetteket véghezvivő (mesebeli) személyt”, esetleg „bátorságával vagy helytállásával példamutató embert”.[1]

A 21. század csodák, bátorság, … Tovább »

Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia,  Gábor ravatalánál (1955)

Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »

Közel 80 évvel a deportálások után, 2023 júliusában avatták fel Kiskőrös központjában Holokauszt emlékművet, amely a tragédia 422 kiskőrösi mártírjának állít emléket. Az emlékmű nem a város, hanem a helybéli Benyik család felajánlásából valósult meg, valamint néhány … Tovább »

A Benda Ivánnal készített életútinterjú harmadik részét közöljük.

Évtizedekig fényképezted a kultúra csodás világát. Ma már csak emlék mindez számodra?

Ha visszatekintek a kilencvenes évekre nosztalgiát érzek. Nem mintha abban az időben minden rendben lett volna. De … Tovább »

Villányi Benjámin óva int attól, hogy a hazai neológia úgymond hozzácsapódjon a szerinte súlyos nehézségekkel küzdő konzervatív (masorti) mozgalomhoz.

Cikkében arra is utalt, hogy a hazai neológia az 1990-es években felvette a kapcsolatot a konzervatív mozgalommal, ám ez a kapcsolat … Tovább »

Amikor a Szombat honlapján megláttam a szeptember 3-ára, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába hirdetett rendezvény meghívóját, egyből felkaptam a fejem.

Ez az esemény-e az, amelyen a Mazsihisz végre eldönti, hogy a jövőben mit is szeretne kezdeni saját magával? Elvégre a konzervatív … Tovább »

Abban a minden magyar számára meghitt versben, amelyet mind el kell olvassunk az életünk legelején, kisiskolásként, a méltán leghíresebb magyar költő beszél a világ legegyszerűbb, legfeltűnőbb tapasztalatáról: ősz van. „Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig énnekem” … Tovább »