Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondol­ná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mind­össze száz tagot … Tovább »

 Dési János a Magyar Nemzetben (ápr. 16.) a Belügy­minisztérium volt III/III-as (állam- és belbiztonsági) ügyosztálya volt vezetői ellen folyó per kapcsán a vád alapját képező titkos jelentésekből idéz. Ezek egyike szerint:

„…a Kereszténydemokrata Néppárt egyes körei, … Tovább »

Kíváncsi vagyok

Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politi­kusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kí­vántak igazságot szolgáltatni: a Kla­uzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »

„Büszke kárhozók, eldob­hattok százszor,

A lelkem százszor utánatok oson,

Örök bolygók, örök riasztgatók,

Idők kovászai, megyek én is veletek

Bélyegesen, csillagoson.”

Ady Endre

A Magyar Zsidó Kulturális Egye­sület alapítványt hoz létre a ma­gyarországi … Tovább »

Hermann Imre tanulmánya

Egyszer volt egy budapesti iskola. Most nem arra az utolsó kísérletre gondolok, amely Marx vagy inkább Lukács György nyomán nagy ívű társadalomfilozófiai látomásokban kísérelte meg felvázolni egy baloldali, humanista közösségi társadalom jövőképét (Heller … Tovább »

Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral

Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt … Tovább »

Válasz évkönyv I-II.

Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »

Az első

Buchenwaldban találtam rá. Hamarjában kiszámítottam, hány éves is lehetett akkor. Tizenhárom-tizennégy? A nyolcas barakk „lakója” volt. Gyerekbarakknak neveztük. Pedig hol voltak ők már a gyerekektől? Mindnyájan, még azok is, akik a legkevesebb meghurcoltatáson mentek … Tovább »

A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »

HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.

Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »

Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével

A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »

1989. december 20-án tartotta alakuló közgyűlését a magyarországi zsidó fiatalság sportegyesülete, a Maccabi-VAC.

– Milyen körülmények között folyik a munka, túl vannak-e a kezdeti nehézségeken és mik az elképzeléseik a jövőről? – kérdeztem Gonda Györgyöt, a lassan egyéves … Tovább »

Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.

A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »

Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez

„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »

1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »

A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »

Portré

Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit … Tovább »

Interjú Schweitzer József főrabbival

Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »

A szegények festője: A. L. Kaplan
Hernádi Miklós: Préselt virágok
Piros-fehér-zöld Dávid-csillag
K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért
Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád
Álarc nélkül
Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához
Kertész Iván: Él Sadaj
Serédi Jusztinián bíboros … Tovább »

Egy kézen megszámolható, há­nyan teremtettek hiteles munkáshő­söket, hiteles realista regényeket a második világháború óta. Kertész Ákos Makra című regényével tűnt fel mintegy húsz éve a magyar iro­dalomban. Akkor emlékeztünk vissza Sikátor című, már korábban nagy sikert … Tovább »