56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtás emléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete.

Colleen Bell (képünkön) úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az … Tovább »

A 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyébe (Sélection officielle – Compétition) kapott meghívást Nemes Jeles László Saul fia című első játékfilmje. Párizsban ma délelőtt a szervezők bejelentették a május 13-án kezdődő cannes-i filmfesztivál hivatalos programját.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA), – amelynek márciustól egy éven át Magyarország látja el a soros elnökségét –, Budapesten, illetve Debrecenben tartja idei két közgyűlését – jelentette be Takács Szabolcs, az IHRA magyar elnöke, az IHRA-elnökségért felelős miniszteri biztos sajtótájékoztatón Debrecenben.

Beregszász, Huszt, Nagyszőlős, Ungvár – Az emlékezés és a segítség jegyében

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Hann Endre – Róna Dániel: Antiszemitizmus Magyarországon, 2014
Ebben a cikkben összefoglaljuk a 2014-es kutatás legfontosabb eredményeit – különösen az antiszemitizmus mértékére és a 2014-es év ügyeinek hatására koncentrálva.

Velünk élő történelem – Rég volt! Hogy volt? – Az általános iskolák 5., 6. és 7. osztályaiból kivonják szeptembertől Bánhegyi Ferenc nagy tiltakozást kiváltó történelemkönyveit. Ám a 8. évfolyamban egyelőre marad a leginkább vitatott kötet – amely jelenleg Hitlert rokonszenves … Tovább »

Kelet után nyugat felé fordulna a Jobbik elnöke. Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy rendezné a viszonyukat Németországgal és az Egyesült Államokkal. Az ellenzéki pártvezető elfogadhatatlannak tartja, hogy Kulcsár Gergely országgyűlési képviselőjük … Tovább »

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte. 

“A belső viták természetesek, de az államot nem helyes bevonni ezekbe.”