Húszéves lett idén az Izraeli Filmhét, és ezt decemberben restrospektív vetítésekkel ünnepelte az Izraeli nagykövetség a Puskin moziban.

Az ötödik ZsiFi válogatásának gerincét középfajú identitásdrámák adták, de a valós jogi-etikai konfliktusokat boncolgató filmeknek nagyobb súlya volt.

A Budapesti Zsidó Filmfesztivál sikeres vállalkozás, hiszen idén már ötödjére rendezték meg. Évről évre több film … Tovább »

A már hagyományos Évadnyitó utcabált idén szeptember 11-én, vasárnap tartják a Révay utcában, a Bálint Házban és a ház előtt.

A rendezvényen koncertekkel, beszélgetésekkel, sport- és gyerekprogramokkal, árusokkal valamint a zsidó konyha remekeivel várnak minden érdeklődőt. … Tovább »

Az ősi patriarchális társadalmak nem, vagy csak kivételes esetekben tették lehetővé a nők aktív politikai, közéleti szerepvállalását, így ezek irodalmában a női szereplők többnyire csak kiegészítő szerepet kapnak.

“Az évszámot, amikor a zsidókat kiűzték a királyságból, már régen elfelejtették volna, ha nincs Kolumbusz, meg Amerika.” Részlet a szerző könyvhétre megjelenő regényéből.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Egy újabb kutatás támasztja alá az epigenetikus öröklődés teóriáját, ugyanis kimutatták, hogy a szülőket ért környezeti hatások befolyásolják a gyermekeik génállományát.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

Egy izraeli film, a “Next to her” (Őmellette) kapta a fődíjat az Eurázsia filmfesztiválon.

A varsói gettólázadás évfordulójára

Nők, akik nem hagyják elnyomni magukat sem a nemi sztereotípiák által, sem pedig vallási hovatartozásuk miatt. Nőnap a Szombat oldalán.

Noha a tervezett új bankjegyek már komoly elmozdulást jelentenek a merev hagyománytól, amely szerint a pénzeken csak államférfiak mutatkozhatnak, egyes politikusok újabb kifogásokkal éltek.

A korábbiakkal szemben az új pénzeken költők arcképében gyönyörködhet az izraeli … Tovább »

A néhány éve elhunyt lélekgyógyász Párkapcsolat-körkép című könyve a napokban kerül a könyvesboltokba. Ebből közlünk részletet.

Ami nálunk történik, igazi apartheid! – mondja telefonon Naomi. Remeg a
hangja a dühtől. Nála az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a város
büszkeségét, a szupermodern villamost is szegregálni akarják:
elválasztanák benne a nőket a férfiaktól.

Jakov Glatstein, az amerikai jiddis kultúra emblematikus alakja, költő, író, kritikus 1896-ban született Lublinban.

Jakov (Jacob, Yakov, Yaakov, Yankev) Glatstein (Glatshteyn) anyai ágon rabbi-ősök leszármazottja, apai ágon zenei indíttatást kapott, és jiddis írók ismeretségét. … Tovább »

 Gideon Shimoni, a Héber Egyetem Kortárs Zsidósággal foglalkozó intézetének korábbi vezetője. Theodor Herzl a cionizmus történetének emblematikus figurája. (1) Cikkünkben elsősorban a történészi vitákra, azok alkalmanként problematikus következményeire, a jelenkori izraeli … Tovább »

Az izraeli haditengerészet videója szerint a segélyszállító hajó utasai rátámadtak a fedélzetre érkező izraeli katonákra. A felvételen az látszik, hogy az első kommandósokat a túlerőben lévő aktivisták csövekkel, láncokkal verik, sőt az egyiket át is dobják a korláton. Az ENSZ ugyan elítélte a Mavi Marmara megtámadását, de Izrael jelezte, a többi hajót is fel fogják tartóztatni.
 

Kasztner le se törölte a homlokáról a verejtéket, fénylő arccal érkezett, nehéz bőrönddel a kezében.

Az íróasztala mögött terpeszkedő Wisliczeny rögtön a tárgyra tért.

– Na, megkapja amit kért! A gesztust. – Közben mohó kíváncsisággal bámulta a bőröndöt, bele szeretett … Tovább »

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van.