Forrás: Független Hírügynökség 2008. április 6. XVI. Benedek pápa első amerikai útja során látogatást tesz New Yorkban a Park East Zsinagógában, ahol találkozik Arthur Schneier főrabbival, a New York-i és az amerikai zsidóság egyik legtekintélyesebb szellemi vezetőjével, magyarországi … Tovább »

Avagy, hogyan nem védtük volna meg a Szovjetuniót a harmadik világháborúban? – II. epizód Forrás: Index 2008. április 6. / Haász János, Nagy Attila Igen ritka, de leginkább meglepő és különleges leletre bukkantak a mattyi határban a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatói, akik … Tovább »

Forrás: 168 óra 2008. április 6. / Békés Pál Mostanában néha elfog a szégyen, ha pillantásom a könyvespolc bal felső sarkára téved. Az ok egy ajándékba kapott könyv, pontosabban egy kétsoros dedikáció. Az ajánlásoknak különös utóéletük van, sőt szakirodalmuk is, lásd Örkény … Tovább »

Forrás: HVG 2008. április 03. Polgári kezdeményezés alakult ellene, a bérbeadó felmondott, ráadásul a norvég állam is beperelte a céget – rájár a rúd az újnácik kedvelt egyenruházatboltjára Berlin belvárosában, a Rosa Luxemburg utcában. Ilyen üzletet ebbe az utcába telepíteni … Tovább »

Húsvéti keserűség 2008-ban, avagy mi a fölháborító abban, ha egy keresztény azért imádkozik, hogy a zsidók megtérjenek? Forrás: Népszabadság Online 2008. április 3. / Fekete György Tényleg, mi a kifogásolható abban, ha egy keresztény a zsidók megtéréséért fohászkodik? Egy … Tovább »

“Ma már tudom: életemben különös fénnyel ragyog fel az a néhány hónap, amikor megírtam e kötet novelláit” – vall A komlósi Tóra című elbeszélés-gyűjteménye új kiadásának hátlapján Benedek István Gábor.

Zsidulok, úgy veszem észre. Lógatom a kilincsorromat és az esztergált pöcsömet fölváltva, biboldóskodok a kaftánomban, és rágom a nemzet valamijét.

Kellenek? Nem kellenek? Nem kellenek. De ennek dacára egymással párhuzamos történelmi viták zajlanak a II. világháborús időszak történelmi alakjairól, szovjet és vatikáni politikáról, melyekhez az áldozatok sajnálatos módon nem tudnak hozzászólni, nem lévén életben.

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Újabb szocialista javaslat a gyűlöletbeszéd ellen. A gyűlöletbeszéd büntethetőségének bevezetésére tesz újabb kísérletet az MSZP. Ezúttal nem a közösség elleni izgatásból, hanem a rágalmazásból és becsületsértésből indulnak ki, az előterjesztők szerint ez az alkotmánybírósági próbán is átmegy. Az SZDSZ furcsállja az előterjesztést, szerintük kampányfogás, és különben sem egyeztettek velük.

A Látványkonyha című előadás díszletei mentették meg a Sirály kulturális központot az azonnali bezárástól. A haladék május 22-ig szól. Csak a pincéből kell kiköltözniük, míg tart a per a főváros és az előző bérlő között.

160 éve született Pulitzer József, ismertebb nevén Joseph Pulitzer újságíró, médiacézár, a Pulitzer-díj, az amerikai újságírók legnagyobb presztízzsel járó díjának poszthumusz alapítója. Ő rakta le a ‘ new journalism’, az új típusú újságírás alapköveit.

Oskar Schindler listája helyett egy lengyel szociális munkás, Irena Sendler bátor tetteiről szól majd az új holokauszt-film: a The Hollywood Reporter híre szerint Jeff Rice és Jeff Most producerek összeálltak Lawrence Spagnola forgatókönyvíróval, hogy vászonra vigyenek egy alig ismert, de annál megrázóbb történetet. A római katolikus Irena Sendler (lengyel nevén Irena Sendlerowa) a lengyel ellenállás tagja volt és több mint 2500 zsidó származású gyereket csempészett ki a varsói gettóból.

Gunter Demnig kölni művész Stolpersteine (szó szerint: „botlatókövek“) című akciójával holokausztáldozatokra emlékezik. Az elhurcoltak lakóházainak bejárata elé macskakőhöz hasonlító objekteket helyez el. Demnig Németországban 1997 óta több mint tizenegyezer Stolperstein-t illesztett a járdába.

Százhuszonöt éve, 1882. április 4-én vette kezdetét egy fiatal cselédlány, Solymosi Eszter eltűnésével a tiszaeszlári vérvádperként híressé vált eset, amelynek során a helyi zsidó közösség tagjait rituális gyilkossággal vádolták. Az ügy jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi antiszemitizmus felerősödéséhez.

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

Forrás: Múlt-kor 2008. április 1. A bécsi Leopold Múzeum körül kirobbant botrány miatt az osztrák kormány szigorítaná a náci időkben árjásított műtárgyak visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. A Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) megbízásából készült jogi szakvélemény … Tovább »

Forrás: andrassew.blogspot.com 2008. március 31. / Andrassew Iván Talán észrevetted, hogy nem írtam alá az ellened való tiltakozást. Azért nem, mert elhatároztam, hogy az antiszemitizmus elleni közháborgásban ezentúl csak akkor veszek részt, ha találok ötszáz olyan embert, aki nem … Tovább »

Forrás: Múlt-kor 2008. március 31. Az emlékezők egyének, ám minden egyes tanúvallomás, napló vagy memoár a kollektív emlékezetet egy-egy építőköve – mondta Pécsi Katalin, a Holokauszt Emlékközpont oktatási igazgatója annak kapcsán, hogy a múlt héten. A szenvedés neme: női … Tovább »

Magánéleti beszélgetés a 75 éves Konrád Györggyel Forrás: Népszabadság 2008. március 29. / Pünkösti Árpád Három évtizedes barátságunk ellenére a Mester – ez a kölcsönös megszólítás, nahát – azt mondta: csak azért ad nekem interjút, hátha a századikon nem lesz kedvünk … Tovább »