Stamford – Szörnyű kísérletekről vall abban a kézzel írt naplójában az „auschwitzi halálangyal”, azaz Josef Mengele (1911–1979), amelyet egy titokzatos magyar üzletember kaparintott meg.
 

A tavaly téli gázai fegyveres konfliktus megakasztotta a palesztin-izraeli kétoldalú tárgyalásokat, ezzel a végeláthatatlan jövőbe tolva ki egy átfogó közel-keleti rendezés esélyét. Bár a Cast Lead hadművelet óta eltelt egy évben több kísérlet történt a zsákutcába futott egyeztetések újraindítására, eredményt egyik sem hozott. A tárgyalóasztal elkerülésének okára Dr. Jungbert Béla, a Külügyminisztérium Közel-Keleti és Öböl Osztályának vezetője segített választ találni a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadása során. A korábbi ramallahi nagykövet február 1-jén tartott előadást „A közel-keleti békefolyamat aktuális helyzete” címmel.
 

Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú fideszes tömbmegbízottal, Á-val, akit utcánk kiskereskedői néha elszalajtanak boltba, ügyeket intézni vagy cigiért (váltótársa B. délre már megbízhatatlanra issza magát), a templomkertben a segédlelkészével cigarettázó püspökkel…
 

1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka, 2010 februárjában pedig egy teljes lapszámot szenteltünk a világhírű írónak. Az alábbiakban az akkor megjelent írások olvashatók a címre kattintva.

A film hőse ‘Laló’, Erdélyi Lajos Marosvásárhelyen született. A XX. század mindkét diktatúráját megélte, mindkettőt megszenvedte, szerencsére mindkettőt túlélte. Laló páratlan intellektussal és nyitottsággal, kiváló elbeszélő képességgel megáldott ember.
 

2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos, hogy Holden arra sem megy el, amiről ugyan nem tudunk, de amire mégiscsak sor kerül.  Az ilyesmi megesik a legjobb (zsidó) családban is. JDS sem ment el az apja temetésére. Kaddist tehát ne reméljünk katarzisként.

“Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú.” Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe.

Az Izraeli Kulturális Intézet héber szépirodalmi fordítói versenyt hirdet.
 

Tel Avivban is meghatározzák a kulturális életet annak fogyasztói, az ott lakók.  Izrael lüktető központjában manapság főleg két korosztály él, a jómódú nyugdíjasok, akik még az 50-es 60-as években vásároltak maguknak lakást, mikor ez még lehetséges volt elérhető árakon az átlagos középosztálybeli izraeli halandó számára is, és a bérelt lakásokban élő fiatal szinglik a katonaság után, a családalapítás előtt. 

Egyik legfontosabb fiatal költőnk, Lanczkor Gábor legutóbbi kötete (Vissza Londonba) bonyolultan szabálytalan képleírásokból épül fel. Itt közölt verseinek tájleírásaiban is megfigyelhető ennek a látásmódnak a hatása. Nemcsak a leírás képzőművészeti metaforikájára gondolok (monokróm, mélység, felület), arra is, hogy a látvány leírása egyúttal elrendezés is, értelmezés, tehát képpé alakítás.

Larnaca mindössze harmincöt percnyi repülőútra van Tel-Avivtól. Avigdor Liberman szerint a Ciprushoz való földrajzi közelség is azt jelzi, hogy Izrael Európához tartozik. – Európai értékeket valló ország és a Közel-Kelet egyetlen demokráciája vagyunk, magas nemzeti jövedelemmel és életszínvonallal – hangoztatta lapunknak a zsidó állam Budapesten tárgyaló külügyminisztere és kormányfőhelyettese.
 

A Jelenkor első idei lapszámából az amerikai költőnő, Adrienne Rich versét és Szlukovényi Katalin kísérőtanulmányának részletét ajánljuk.
 

Van képem a jövő lehetséges alternatíváiról, de nem tudom, hogy mi lesz holnap. Nevelésem 19 éves koromban, a börtönben azzal fejeződött be,  hogy nem tudom mi lesz velem holnap, de ma mindenestre szabadon akarok gondolkozni. Elég a mának a maga baja, nem kell a holnapon rágódni. Addig is, amíg bírom, igyekszem megtenni a magamét, amit tennem kell.
 

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával

A beszélgetést vezeti és abban aktívan részt vesz: Gábor György Ph.D., Vallásfilozófus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, egyetemi tanár az Országos Rabbiklépző-Zsidó Egyetemen.

Zsidó szervezetek tiltakozása miatt Esztergom városa úgy döntött: nem adja bérbe az egykori zsinagóga termét a radikális pártnak. 

A náci népirtást túlélő emberek történetének megőrzésére szólított fel a közelgő holokauszt-emléknap alkalmából pénteken az ENSZ főtitkára.

A CBS értesülései szerint a New York-ból indult gép utasai bombának hitték egy zsidó férfi imaszíját, amelyet a felszállás után csavart magára, hogy imádkozzon.

“A mi iskolánkban összeírják a zsidó gyerekeket, zsidólista készül, és a tanulók aláírást gyűjtenek azért, hogy a zsidó gyerekek menjenek el az iskolából” – mondta el a Kolibri Színház előadása utáni beszélgetésen egy középiskolai tanár.

Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.