Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

“Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj.”

A két napja felgyújott József sírjánál, a Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozó ciszodániai Nabluszban engedély nélküli ultraortodox zsidó imádkozó csoportot mentett ki palesztin támadók gyűrűjéből az izraeli hadsereg hajnalban – közölte a jeruzsálemi közszolgálati rádió … Tovább »

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

A három bejegyzett  magyarországi zsidó felekezet közleményben utasította el, hogy a mostani menekültválságot a náci korszak zsidóüldözésével vessék össze.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség … Tovább »

“A Bertelsmann úgy gondolta, hogy a múltat immár semmiképpen sem lehet letagadni, így a múlttal való önkritikus szembenézés szellemében kutatóbizottságot hoznak létre.”

Beszélgetés Norbert Frei történésszel

A 21. század első évtizede során többet között a Bertelsmann … Tovább »

…aki maga mögött hagyott mindent, hogy megpróbálja, milyen egy Istentelen világban vallástalan zsidóként élni.

Közel másfél évtized után, nem a Vadas Vera vezette fesztiváliroda szervezi a Zsidó Nyári Fesztivált, mely emiatt nevet is változtatott: immár Zsidó Kulturális Fesztivál néven hirdeti a rendezvényt a Budapesti Zsidó Hitközség és a Mazsihisz.

Mint ismeretes, az elmúlt évben, … Tovább »

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Beszélgetés Závada Péterrel

Nem csoda, ha kevesen tudják, hogy a budai vár területén már a törökök előtt jelentős zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. Szinte minden a föld alatt van, amit pedig feltártak, az meg nem látogatható. Mi azonban bejutottunk a BUPAP jóvoltából az elrejtett részekre.
Azért … Tovább »

már nagyon kopott volt – mondtad,
kopott, mint a zsidóságunk
(poros, vakolata hullott zsidóság),
elvesztve a falak korábbi színeit, megfakultan hivalkodott a jelennel.
a falakon a csupasz tégla kilátszott,
mint testből kibontott szív.

A zsidó humor fényei és árnyai

Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.