Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »

Slomo Tánni: És nem hallatszik
Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés
Három vallás Jeruzsáleme
(vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva
(róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja?
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Szent száműzetés
A sokarcú Isten
Babits Antal: Híres … Tovább »

Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »

Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »

A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc

Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…

A látogatót … Tovább »

A Szentírás könyvei között öt olyan van, amit ״m’gillá”-nak, azaz (pergamen) tekercsnek neveznek, s közülük hármat a zarándokünnepeken olvasnak fel a gyülekezetekben; ezek a Sír Hásírím, vagyis az Énekek éneke, Rut könyve és a Kohelet – a Prédikátor könyve. Az Ékhát – közhasználatú … Tovább »

Berkovics Lili, Budapest. Sztehlo Gábor lelkész­nek a Farkasréti temetőben lévő sírját az Ön le­vele szerint sem szándékosan rongálták meg, és rendbe is hozták. Lehet, hogy többet is tehettek volna érte, hiszen ez közügy. Egyetértünk.
Farkas László, Kolozsvár. Örülünk, hogy … Tovább »

Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb fele­kezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »

 A zsidó irodalmi hagyományban bőven találha­tók költemények, köztük a legfontosabbak, a legő­sibbek s talán a legszebbek, legkifejezőbbek a Szent­írásban. Elég lenne megemlíteni a százötven zsol­tárt – azt a költemény együttest, amelyet a keresz­tény vallások is mind magukénak … Tovább »

Konferencia a „magasban”

Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »

Kiszlév hónap 24. napjának estéjén gyújtjuk meg hánukká ünnepének első lángocskáját, hogy aztán nyolc estén át mindig egy-egy gyertya vagy olajmécs lángjával többet gyújtsunk meg – ekképpen emlékezve arra a szabadságharcra, amit a zsidó nép vívott a görög-szír elnyomók … Tovább »

Simon Wiesenthalnak fenti szavaiban tömören kifejezésre jut élete krédója. Lehet, ha másvalakinek a szájából hallanám, érzelgősnek tartanám. De ő, noha érzelmességtől sem mentes, csupa realitás. A világ közvéleményét felrázó, Galíciából, egy elmaradt, egykori gettóvárósból … Tovább »

Jólesz László: Nyári böjtök
„Ki lát egyszer gázmaszkos csecsemőt…”
(róbert): Egy érdekes ember érdekes könyve
Szalai Anna: „…akik fel mertek lázadni a sors ellen”
A varsói fiú fényképe
A müncheni zsidó múzeum
Rajk András: Sir Yehudi Menuhin
Kertai Klára: Resánszky … Tovább »

Ahogy a magyar illetékes látja kapcsolatainkat

Az alábbi interjú első öt percében kiderül: Varga Lászlóné, minisztériumi főelőadó nemhivatalnok (így egybeírva!) típus. Lelkesedése épp úgy hozzátartozik a lényéhez, mint az orvoshoz a sztetoszkóp. Több évi tapasztalat van … Tovább »

Egy háborús önkéntes a huszonnyolcezerből

Néhány esztendővel ezelőtt Egyiptomban jártam. Alexandriában a város legfőbb nevezetességeinek megtekintése után a feleségemmel taxit béreltünk, hogy meglátogassuk a nem is túl messzi el-alameini angol katonai temetőt.

Csodálatosan … Tovább »

(Részletek egy hosszabb tanulmányból)

A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, … Tovább »

Válasz évkönyv I-II.

Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »

5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »

A lágermadonna
Az élet paradoxona: szülés a kon­centrációs táborban. A halál helyén élet fakad. A pusztulásra szánt re­ményt szül az elmúlás ellenében. Ez a történelmi paradoxon 1944 nyarán történt a strasshofi tábor poloskás barakkjában.
*
A képtelenségnek még nincs … Tovább »

Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlő­jét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »