Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Breuer Klára a Külügyminisztérium kabinetfőnöke 2012. április 19-én részt vett a „Régen volt? Hol is volt?” országos középiskolai vetélkedő döntőjén. Alábbiakban a politikus asszony, az eseményen elhangzott beszédet olvashatják.

Ünnepélyesen keretek között 2012. március 27-én, kedd este avatták fel a felújított Bét Sálom zsinagógát Budapest XI. kerületében, Újbudán.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Az Egyesült Államok és az Európai Unió további szankciókat fogadtak el Iránnal szemben, többek között embargót mondtak az iráni olaj importjára. Ennek hatályba lépését megelőzve, Irán azonnal felfüggesztette a Nagy-Britanniába és Franciaországba irányuló, egyébként csekély mértékű olajexportját. 

Theodor Adorno álmában egy bordélyházban járt, ahol azonban a hatalmas bürokrácia miatt a lányok egyetlen szobába szorultak össze. Szép példája ez annak, hogy egy társadalomtudós álmaiban szexuális vágyak és politikatudományi érdeklődés összekeverednek.
Heller Ágnes Adorno … Tovább »

55a/1. Ráv Jehuda azt mondta: Háromnak kell az irgalom: A jó királynak, a jó évnek, és a jó álomnak. A jó királynak, mint írva van: Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében (Péld 21, 1); a jó évnek: Mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei … Tovább »

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

A József Attila-díjas író Révai Gábor kérdései nyomán írott könyvét Jánossy Lajos író, kritikus, a litera.hu szerkesztője ajánlja.

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

Levéltár – Csipkerózsika álmából
Ez év júliusában a Magyar Zsidó Levéltár felébresztette Csipkerózsika álmából, és gördíthető polcokra és fiókokba helyezte ritka kincseit, dokumentumait.

A Látványraktár egy három pilléren álló levéltári-múzeumi projekt része. … Tovább »

A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Szögi Lajos tiszavasvári földrajz–biológia szakos tanár 2006. október
15-én Olaszliszkán elsodort autójával egy roma kislány, akinek bár nem
lett semmi baja, a feldühödött rokonság a tanárt két lánya szeme láttára
agyonverte. Borbély Szilárd író drámát írt a történetből Az
olaszliszkai címmel. Vele beszélgettünk.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára