Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati “lecsapódását”.
 

Kellemetlen igazságok következnek. Amit Erdélyről tudunk, nem magunktól tudjuk, hanem bizonyos szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Ránk hagyományozta a közösségi-családi emlékezet, vagy éppen – ha nem is tudatosan – de mi magunk formáljuk a képet. Ezek a megjelenések azonban nem tükrözik azt a történeti és geopolitikai valóságot, melyet Erdélynek nevezünk. 

Jane Haining skót presbiteriánus missziós nővér Magyarország 1944 márciusi német megszállása után sem hagyta el a rábízott zsidó gyermekeket – Budapesten maradt, jóllehet szabadon hazatérhetett volna hazájába. Tettéért még ugyanezen év augusztusában életével fizetett Auschwitzban.

Eddig soha nem látott mélységben, a legnagyobb dél-izraeli város közelében csapódtak be palesztin rakéták vasárnap. Közben a palesztin elnök a tűzszünet megújítására szólította fel a Hamászt. Abbász szerint ugyanis ők is tehetnek a bombázásokról. Izraelben ezalatt mozgósítják a tartalékosokat.

A II. világháborúban zsidókat mentő Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szenteli fel a főváros XV. kerületében, Újpalotán az új templomot Erdő Péter bíboros szombaton – tájékoztott Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense.

Az iráni elnök a brit televízióban elhangzó “alternatív” karácsonyi üzenetében az Egyesült Államokra és szövetségeseire utalva leszögezte: ha Jézus élne, szembeszállna a “zsarnok, rosszkedvű, terjeszkedő hatalmakkal”.

Forrás: Népszabadság Az ügynek eddig kilenc gyanúsítottja van, hárman előzetesben ülnek. Ma az erzsébetvárosi önkormányzat rendkívüli testületi ülést tart, amelyen várhatóan szóba kerülnek az ingatlanügyek is. Lapunk sorba vette a panamaügyben szereplő épületek sorsát. … Tovább »

Izrael budapesti nagykövete szerint a magyar társadalom nagy része igenis szeretne demokratikus értékeken alapuló, békés országban élni. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy civilek és a politikai erők együtt lépjenek fel a kirekesztés bármely formája ellen. Arról is beszél: a tolerancia tanítható alapérték. Herskovits Eszter interjúja.

Jelen írásunk az első Szlovák Köztársaság legsötétebb aktusaival, a zsidótörvényekkel foglalkozik is foglalkozik, továbbá a szlovákiai zsidók sorsával. Azonban el szeretnénk osztani azt a tévedést, amit gyakran leírnak ma Magyarországon: Szlovákia nem pénzért adta el a náciknak a zsidókat megsemmisítésre, hanem egy államközi egyezmény szerint telepítették ki őket, ennek ellenére a szlovák vezetők felelőssége egyáltalán nem kisebb.

A Századvég Kiadó gondozásában 2008 végén megjelent Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom című könyvem egyik legfontosabb fejezetéből olvasható az alábbi részlet, amely több alfejezet bekezdését is tartalmazza.
 

Több, mint két évvel az elkövetés után a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az ellen a főszerkesztő ellen, akiről már akkor is tudni lehetett, hogy főszerkesztő. Molnár Balázst azért vonják felelősségre, mert az őszi zavargások után “jogtipró talárosok”, azaz “vérbírák” és ügyészek személyes adatait tette közzé uszító honlapján.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

Tenenbaumné, a Berson és Bauman kórház ápolónője Berenson ügyvéd barátnője volt. Mindennap ő tálalta fel neki az ebédet. Ebéd után az ügyvéd elszundított, s akkor eljött a nő illedelmes tizenhét éves kislánya, simára fésült, lenyalt hajjal, kikeményített fehér blúzocskában. Segített az anyjának takarítani.

Az erzsébetvárosi ingatlanbotrány kirobbantója, Hoffmann László ügyvéd két Király utcai bérleti jogot 300 millióért akart értékesíteni. Eltérnek a vélemények, mennyire volt reális az összeg, egy szakvélemény csak 225 millióra taksálta a két bérleményt, az ügyvéd szerint viszont reális volt az összeg. Végül az ügylet meghiúsult.
 

2008 DECEMBER SZÁM

Novák Attila: A mi Erdélyünk
Erdélyi Lajos: Kettős kisebbségben
Tibori Szabó Zoltán: Egy fényképalbum képei Zsidó – élet Kolozsváron a holokauszt után
Ágoston Vilmos: A kérdések kérdése
Tamás Gáspár Miklós Nussbächer Melitta
Lőwy Dániel:  … Tovább »

 Az állítás, hogy Esterházy a zsidóság deportálásra vonatkozó 15/42-es számú törvény elutasítását „megelőzően minden előző zsidóellenes törvényt megszavazott” nem fedi a valóságot. Hibás az állítás kiindulópontja is, miszerint a szlovák parlament lett volna a zsidóellenes … Tovább »

Múlt héten furcsa dolgok történtek az Európai Parlamentben. Egy szavazáson az MSZP képviselők megakadályozták, hogy izraeli diákok, tudósok, művészek jöhessenek az EU-ba, míg Szíriával épp most köt szomszédsági szerződést az Unió.

A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából egyedülálló kincsek érkeznek jövő nyáron a Szépművészeti Múzeumba: A szentföld öröksége címet viselő tárlat több mint 9 évezredet fog át. A kiállításról csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint a két múzeum vezetője, James Snyder és Baán László.

Bár családunk tagja egy távoli nagynéni, aki Kolozsvárott született, nem sokat tudtam az erdélyi zsidó konyháról. Fel is kellett őt hívnom Kanadában, hogy meséljen egy kicsit, hátha jobban beleáshatom magam a témába, egy-két recept alapján.

Hirtelen nem is tudott mit mondani, … Tovább »

Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »