Ruth R. Wisse
A liberalizmus a zsidókért és a zsidók ellen I. rész

A zsidók úgy kötődnek a liberaliz­mushoz, ahogyan a franciák a borhoz: természetesnek tekintik. Megesik, hogy egy-egy francia politikus, akit gyomor­fekély kínoz, vagy lekötelezettje a tej­termelőknek, azzal döbbenti … Tovább »

Zsabotinszki – színpadon

Az orosz cionista ideológus és nagyhatású politikus, Vladimir Zeév Zsabotinszki népszerűsítéséért már eddig is oly sokat tett Ambrus Katalin és Bassa Lász­ló házaspár Garai Róbert színész segítségével vitte színpadra a Betar nevű jobboldali cionista … Tovább »

Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon

Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »

Játék az életGödrös Frigyes: Glamour

Játékos, ugyanakkor komoly – bár nem hibátlan mű. A nagy moziajánlók­ban csak zsidó vonatkozású filmként elkönyvelt alkotás ismét a magyar tör­ténelem zivataros huszadik századába kalauzolja el a betévedteket. Szabó István A napfény … Tovább »

Közszolgálat-pártszolgálat, 2000

Az ember csak nézi a közszolgálati tévét, és nem győz álmélkodni. A múltkori A HÉT című műsor – melynek tematikája vészes hasonlóságot mutat a Magyar Rádió Vasár­napi újságjával – első percei az izraeli ka­tonák által lelőtt palesztin … Tovább »

SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Kabbala – hagyomány és tudomány1

A cím, valamint a benne szereplő szavak egymáshoz való viszonya ma­gyarázatra szorul. Az első szó minden­képpen a választott témát jelöli ki, míg a másik kettő a témához való viszonyu­lás lehetséges módjait nevezi … Tovább »

Hetényi Zsuzsa
A kettős kultúra allegóriája Lev Lunz elbeszélésében

Lev Lunz (1901-1924) rendkívül fia­talon halt meg, életműve, öt rövid szín­mű, néhány elbeszélés és három cikk, egy vékony kötetben elfér. Első művét (Törvényen kívül, 1919) betiltották, az­után … Tovább »

Zsidó út és szellem

(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jö­vő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsi­dóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 ol­dal, 2400 forint)

A Zsidó szellem ma című interjúkötet­ben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »

A történelem fogságában

Október közepén immár több mint két hete zajlanak Izraelben, il­letve a Palesztin Autonómia területe­in az utóbbi évek legvéresebb zavar­gásai. Ehud Barak és Jasszer Arafat szinte mindenről megállapodott, kivéve talán a legfontosabbról, Jeru­zsálem … Tovább »

„Úgy érzem, közös a sorsunk, ezért van közöm hozzájuk”

 
Katz Katalin Budapesten született, ortodox családban.
1956-ban, tízéves korában vándorolt ki szüleivel Izraelbe. Jelenleg a jeruzsálemi Héber Egyetem szociális munkás szakán tanár. Ezenkívül pszichoterápiával … Tovább »

„Ez csak a jéghegy csúcsa”
Nagy változás előtt az izraeli ultraortodox társadalom

A következőkben az izraeli társadal­mat mélyen megosztó ultraortodoxok zártnak tartott világáról olvashatunk. A szekuláris társadalomtól elzárkózó harediek körében új intézet kezdte meg … Tovább »

Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*

Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fe­jezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határ­jelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »

Nyitott ortodoxia
Beszélgetés Asher Lopatin modern ortodox rabbival

Asher Lopatin a chicagói Anshe Sholom Bnai Israel modern ortodox zsinagóga rabbija. Pár éves műkö­dése alatt a látogatottság gyorsan nőtt, most körülbelül kétszáz csa­lád tartozik a „shul”-hoz. A három és … Tovább »

Közel-keleti tudóskonferencia – a cybertérben

Augusztus 1-15. között tartották „Emberek határok nélkül” címmel a Közel-Kelet első virtuális konferenciáját. A Közel-keleti Virtuális Közösség tervének kiötlője, az izraeli Michael Dahan elmondta, hogy Iránból, az Öböl-országokból, … Tovább »

PRÁGA
Az iskola ortodox felügyelet alatt áll

A cseh fővárosban négy intézményt támogat a The Ronald S. Lauder Foun­dation: a zsidó óvodát, elemi iskolát, gimnáziumot, valamint a Nevelési és Oktatási Központot. Az alapítvány 1994-ben a zsidó óvodának nyújtott tá­mogatással … Tovább »

SZÓFIA
Kicsi, de életerős közösség

Ma valaki Szófiába érkezik, úgy talál­ja, hogy a Balkánról vallott nézetei nem fedik a helyi valóságot. A hegyekkel övezett mediterrán városka lakói nem gazdagok, mégis valami megmagyaráz­hatatlan nyugalom és béke honol az ut­cákon. … Tovább »

 
Stark Tamás történész évek óta fog­lalkozik a magyar zsidóság Soá ide­jén elszenvedett veszteségeivel és a túlélő zsidóság demográfiájával. Nemrég elkészült tanulmánya a ma­gyar zsidóság létszámának 1945-1995 közötti alakulását pró­bálja megbecsülni. írása … Tovább »

Nyílt levél azokhoz, akik „csak” suszterek

Drága Testvéreim!
MINJÁN (minjon, minyen; „szám” – közhasználatban tíz felnőtt férfiből álló gyülekezetét jelent. A tizenharmadik életévét betöltött fiú beleszámít a minjánba. A törvény eredete a hagyomány szerint:

… Tovább »

Nathan Englander
Rabbimikulás*

Buna Michla vonakodva dugta be fe­jét az imaház férfiszakaszába, bár a férjén kívül nem volt ott más férfi.
– Itzi! – mondta.
A férj égőt cserélt az örökmécsesben a frigyszekrénynél, s úgy tett, mint aki nem hall.
– Itzi, a gyerekek. Az összes … Tovább »

2000. április 6-án tartotta rendes évi Képviselő-testületi ülését a Budapesti Zsidó Hitközség. A közgyűlés ötven­négy fő jelenlétében, Fröhlich Róbert főrabbi nyitóimája után Lancz Tibor el­nökletével kezdte meg munkáját.
Elsőként Sessler György, a Számvizsgáló … Tovább »