Összesen 22,410 találat (19041 - 19060) : N. A..
Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.
Július 27-re a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) ifjúsági szervezete, a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ), valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete (MAKE) „Állítsák meg azonnal a libanoni valamint palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett szolidaritási tüntetést a budapesti libanoni nagykövetség előtt. A mintegy kétszáz fős tüntetésen felszólalt többek közt Husszein Muszavi, Libanon, illetve Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság budapesti nagykövete, valamint Székely Péter, a BF-KISZ elnöke, az MKMP főpolgármester-jelöltje. A konferanszié külön köszöntötte a helyszínen megjelent Thürmer Gyula MKMP-elnököt és Abolfazl Rahnama Hazaveit, Irán budapesti nagykövetét.
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
Izrael sok kemény kritikusa tagadja, hogy antiszemita volna. Sokan nem is azok. De milyen statisztikai összefüggés állapítható meg az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus között?
Az események gyorsan követték egymást. Délen megöltek két katonát, majd elraboltak egyet, Gilad Salitot, erre hivatkozásul Izrael behatolt Gázába. Északon a Hezbollah nevű siita szervezet (és egyben parlamenti erő) hatolt be és ölt meg nyolc katonát. Izrael válaszul hajtóvadászatot kezdett a Hezbollah ellen, támadja Bejrut déli, siita negyedeit, többször bombázta a bejrúti repteret és a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autópályát. Válaszul a Hezbollah rakétázta Haifát (!), Nahariját, Cfátot, Karmielt, Meron mosávot, etc. Halottak mindkét oldalon, több az araboknál, ésatöbbi. Közben persze Izrael bombázza a palesztin miniszteriális épületeket – Gázában is.
Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.
Inhuman Research. Medical Experiments in German Concentration Camps (Embertelen kutatások: orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban) címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Paszternák Alfréd nőgyógyászprofesszornak a náci koncentrációs táborokban folytatott emberi kísérleteket feltáró könyve.
A huszadik század Európájában az erőszakos halállal, a félbe maradt életek rettenetével kellett megküzdenünk. A huszonegyedik században – legalábbis ezt reméljük – a természetes halállal való megbékélés fogja elfoglalni az erőszakos halállal való szembenézés erkölcsi problémáinak helyét. Persze a paradicsomból való kiűzetés történetétől kezdve mindig is szembe kellett néznünk a természetes halállal, de egészen a modern időkig az a bizonyos kaszás ritkán köszöntött be egy hosszú és termékeny élet lezárásaképpen.
Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről?
Egy izraeli író óriási botrányt kavart Izraelben és Észak-Amerikában, mert közölte az amerikai zsidósággal, hogy a zsidó nép megmaradása csakis Izraelen és az izraeli azonosságtudaton múlik.
Egy választás anatómiája
2006 áprilisában a magyar választásokon olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban változtatta meg a magyar politikai rendszernek ha nem is a felépítését, de stabilizáló erejét.
Először győzött egy olyan párt, illetve győztek olyan pártok a … Tovább »
Új kormányok a kerítés két oldalán
IZRAEL: ÚJ KORMÁNY, ÚJ (ÉS HIÚ) BÉKEREMÉNYEK
(Közép-)európai szemmel nézve nehezen érthető az izraeli választások eredménye: az ország elpusztítását hirdető szervezet jutott hatalomra a palesztinoknál, ugyanezt hirdeti a hetvenmilliós … Tovább »
„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról
A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hangszórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utasokat. A trianoni Magyarország határának … Tovább »
Olvasóink írják
FEJLESZTENÜNK KELLENE A HÁZI BETEG- GONDOZÁST
Ismeretes, hogy egyedülálló, idős, beteg, mozgásukban korlátozott embereknek létszükséglete a házi beteggondozás, de ennek feltételei gyakran nincsenek biztosítva.
75 éves zsidó férfi ismerősöm nemrég jött … Tovább »
Új arcok – új gondolatok 2.
Szellemileg is „félzsidó” úton próbálunk maradni
Kaposi Dávid huszonhat éves. A szervezett zsidó élettel, ifjúsági szervezetekkel – kivéve a Marom Klubot, amelynek alapító tagja volt – nem került kapcsolatba. Az ELTE-n végzett magyar-pszichológia … Tovább »
„Zsidó blogger vagyok”
Bitter Brunó („Shadai”) huszonkilenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes naplókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »
Amilyen a közösség, olyan a sajtója
Zsidó közösségi újságírásról rendezett nemzetközi szakmai szimpóziumot a Joint és a Buncher program Budapesten, a Bálint-házban, április első hetében.
A tucatnyi, főként közép-európai országokból érkezett szerkesztő és újságíró … Tovább »
HELLER ÁGNES
Freud, minden napra
Megszoktuk, hogy évfordulókon emlékezzünk.*
Ilyenkor eszünkbe jut egy halott, aki valamikor a politikában vagy a kultúrában kitüntető szerepet játszott, s akiről a nagyközönség, ha nem is a szakértő, azóta elfeledkezett. Freud nem tartozik … Tovább »