Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó, kiváló művész.

Palástvesztést kért az eljáró egyházi jogtanácsos Hegedűs Loránt református lelkészre, annak az egyházi fegyelmi eljárásnak a keretében, amely csütörtökön kezdődött Budapesten, a Hazatérés templomában november 3-án tartott Horthy-szoboravatás miatt.

A zsidóság számíthat a magyar kormányra, és számíthat minden jóakaratú, nemcsak nemzeti érzelmű, hanem nemzeti értelmű magyar ember együttérzésére és támogatására – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című, eredetileg 1938-ban megjelent, az első világháborúban szolgáló magyar zsidóknak emléket állító könyv reprint kiadásának bemutatóján csütörtökön Budapesten.

Ha szokatlan körülmények között is, de kiszivárogtatták John Kerry amerikai külügyminiszter tervét egy lehetséges közel-keleti keretegyezményről. Órák alatt végigfutott a világsajtón.

Magyarországi ősbemutató: 2014. március 7-8. 19h, Szkéné Színház
További előadás: március 27. 19h, Szkéné Színház

Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.

Erdélyi Lajos fotóművész alig ismert képei láthatók Budapesten.

A város hitközségének vezetése az alábbi nyilatkozatot tette közzé: 

Nyugtalansággal, mély megrendüléssel és megbotránkozással vesszük tudomásul, hogy az akkori magyarországi zsidóság deportációjának 70.-ik évfordulója – a méltó megemlékezés éve, a megbékélés és … Tovább »

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

Karsai László történész a véleményét közölte, amikor egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot – állapította meg keddi jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla (FIT). A véleménynyilvánítás megkérdőjelezhetetlen alkotmányos alapjog, a történész ezt a jogát gyakorolta, ezért a bíróság megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék márciusi elsőfokú ítéletét, és kimondta, hogy a történész nem sértette meg a párt jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Lévai Júlia: A magam nevében írtam

A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »

Semlegessége révén Törökország zsidóságát nem érintette a vészkorszak. Sőt, 1933 és 1938 között a kormány még számos németországi zsidó értelmiségit, elsősorban tudósokat engedett be az országba. Jóérzésű török diplomaták Európa-szerte menekítettek haza török … Tovább »

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Mint arról a Szombat is beszámolt, Randolph L. Braham, a magyar holokauszt legismertebb kutatója nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is … Tovább »

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye:

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Auschwitz, bár sok száz kilométerre … Tovább »

Német lapok a megszállási emlékműről

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

“Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést … Tovább »

Barack Hussein Obamát kétszer választották meg az Egyesült Államok elnökévé, és az amerikaiak a mai napig kutatják családjának bonyolult történetét.

Mit gondol Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a hetvenéves emlékév programjairól, az ominózus „megszállás emlékműről”, a zsidó közösségek felelősségéről és a történelmi szembenézés hiányáról – interjú.