Piotr Rawicz Az ég vére című egyedi hangulatú regénye a vészkorszak idejét sajátos, személyes perspektívában jeleníti meg. Alább a Gondolat kiadó által megjelentetett kötet német kiadásához írott utószavát közöljük.

A követ már ebéd előtt rátettem évszázada halott ükanyám sírjára. Még számban érzem Goldene hallevesének fenségesen finom ízét. A leves után megmaradt kenyérdarab utolsó falatjait majszolom. Nézem az öreg kóser étterem berendezését, minden a régi: a csipketerítők az asztalon, a székek, a pohárszekrények, a kopott barna réz gyertyatartóval díszített pianínó. 

Huszonöt éve, 1985. március 28-án halt meg Marc Chagall orosz-francia festő, a múlt század nagy újítói közt az egyik legnépszerűbb, aki irányzatokhoz nem sorolható képein a jelenségek helyett azok emlékképét ábrázolta, álomszerű témáit gazdag színekkel és könnyed stílusban jelenítette meg.

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

Az Izraeli riportok Irwin Shaw és Robert Capa közös munkája – 1949-ben találkoztak Izraelben, és együtt utazták be az országot. A könyv december 17-én kerül a boltokba.
 

A Die Welt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából interjút készített, amiről az utóbbi napokban sokan írtak és beszéltek. Itt a teljes interjú fordítása

Nálunk nem annyira valós probléma, mint Amerikában, ahol elvitatkoztak az emberek azon, hogy ha szombat délután elfáradnak a moziba, akkor szabad-e kólát és popcornt vinniük magukkal a nézőtérre. Persze hogy szabad. Na jó, de ha a Toscát játsszák, akkor is? Mert a Művészetek Palotájában, 10-én este héttől nem filmen mutatják a darabot, hanem a Metropolitan Opera előadását vetítik, élőben, valós izgalmakkal, amikor nem tudni előre, hogy gikszerezik-e a tenor az ária végén, és visszapattan-e Tosca a gumiasztalról, amikor leveti magát az Angyalvárból a mélybe. 

A százéves Tel-Avivot mutatja be csütörtöktől a Pixrael szabadtéri fotókiállítás Budapesten, az Erzsébet téri Gödör sétányon.
 

Bécsbe készülünk Sávuot hosszú hétvégéjén, de nem fűlik hozzá a fogam. Mintha nem esne jól idegen közegben tölteni az ünnepet. Elindulunk, de az autópálya felé menet, rövid vívódás után, végül keletnek vesszük az irányt: Debrecenbe indulunk. 

Sírköveket rongáltak meg ismeretlenek a balassagyarmati zsidó temetőben; három követ kidöntöttek, kettőt összetörtek – közölte a városi hitközség elnöke.
 

Része-e a városimázsnak a meghatározó kisebbségi csoportok – a melegek, a romák vagy a zsidók – identitása és kultúrája Berlinben és Budapesten? – teszi fel a kérdést a BudapestBerlinSzalon. A 2008 őszén indult, “városdialógusra” épülő eseménysorozat negyedik kiadása építészekkel, szociológusokkal és művészekkel keresi a választ ma este a Tűzraktérben.

Napszentelési ünnepet tart szerdán reggel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a budapesti Városháza parkban; imában Istent dicsőítik azért, hogy megteremtette a Napot és megalkotta a természet rendjét.

Réti Péter, Az eltűnt hiány nyomában című tanulmánykötet egyik szerkesztője, arról beszélt lapunknak, hogyan kapcsolódhat össze a művészet és az emlékezés.

Az antiszemitizmus modern formái az összes európai országban megfigyelhetőek – mondta Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója szerdán Budapesten egy nemzetközi konferencián, hozzátéve, a több száz éves antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában.

Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »

Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András újságíró és Térey János költő, író is Izraelbe látogatott a háború alatt, után. Milyen érzésekkel indultak útnak? Milyen élmények érték őket Izraelben? Hogyan érzékelték az háborús izraeli hétköznapok hangulatát? Milyen … Tovább »

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

Francia politikusok hétfőn egyöntetűen elítélték a Párizs közeli Saint-Denis zsinagógája ellen Molotov-koktéllal előző este elkövetett támadást, s nyugalomra szólítottak fel a gázai konfliktus miatt elszaporodott erőszakos cselekmények elkerülésére.