Eltérő múltértelmezések – összefoglaló az EMIH konferenciájáról

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Ma választ elnököt, ügyvezető igazgatót és elöljárósági tagokat a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), május 15-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tart tisztújítást. A választásokon lényegében a régi vezetés kaphat újra bizalmat – lehetséges kihívójuktól már az antidemokratikus fordulatokban bővelkedő, a legszebb pártbelharcokat idéző jelölési folyamat során megszabadultak.

Heves indulatokat váltott ki csütörtöki, Heller Ágnes hazudik 2006 őszéről című posztunk, amiben Heller március 1-i, brüsszeli beszédéből emeltem ki egy részt, melyet a Hungarian democracy in danger? című vitanapon mondott.
 

Forrás: Mandiner Blog Gyíkember mikroblogjának köszönhetően jutott el hozzánk az önkormányzati választás eddigi legerősebb kampányanyaga. Az üllési Jobbik által kiadott Árpád népe nem kertel, kérlelhetetlenül rámutat, kik mozgatják a CHF-HUF árfolyamot:   … Tovább »

A néhai Kultiplex vezetője mellett a válogatottan ocsmány antiszemita irodalmat forgalmazó Gede Testvérek kiadója is kiveszi a részét a Jobbik önkormányzati kampányából – ráadásul éppen a XIII. kerületben. De nemcsak a Jobbik, hanem az általa menedzselt “új” gárdamozgalom sem áll már a helyzet magaslatán. A pártban “mérsékeltek” és “radikálisok” belharca folyik, a gárdát pedig demoralizálják a folyamatos botrányok. Ezeket a párt a gárda belügyének nevezte, ám nem állíthatja, hogy semmi köze hozzá: az új parancsnok, Ináncsi József ugyanis a párt budapesti jelöltje volt.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?
 

Zsidó szervezetek tiltakozása miatt Esztergom városa úgy döntött: nem adja bérbe az egykori zsinagóga termét a radikális pártnak.