Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Magyar – Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság (MAZSISZEM) ismét megemlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hős zsidó honvédjeiről.

Március 15-én 15 órakor a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren kerül sor az ünnepségre.

A program keretein … Tovább »

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mindhárom vasárnapi tartományi (Landtag-) választáson kevesebb szavazatot kapott mint öt éve, ezzel Angela Merkel kancellár pártja a választási “szupervasárnap” első számú vesztese az esti részeredmények szerint. Az újonc Alternatíva … Tovább »

Interjú Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával.

Mi a Chabad-EMIH távlati célkitűzése, víziója?

Egy minél erősebb, öntudatosabb, szellemileg minél jobban felvértezett, életteli zsidó közösség Magyarországon. Ennek sok … Tovább »

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

“Mikor a poharát megtöltik azt mondja: Amit hagyni szándékozom a pohár alján,  az a tized…”

A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.

Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron “olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, … Tovább »

Magyarország kedden hivatalosan átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét a tisztséget a következő 12 hónapban betöltő Romániának, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.

Borhi László Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig címmel jelentetett meg új könyvet az Osiris Kiadó gondozásában. Várnai Pál erről kérdezte a történészt.

Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.

Mindig megérezte a baljós történelmi fordulatokat: idejekorán figyelmeztetett a Hitler-veszélyre, ellenállt a zsidóüldözéseknek, nem tűrte a magyar kisebbség jogfosztását és a katolikus egyház szétverését. A kommunisták még a börtönben sem tudták megtörni Márton Áront, az emberséges püspököt. Nyáry Krisztián a BBC Historyban olvasható portrésorozatának legújabb cikke.

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

Nem szabad teret engedni olyan eszméknek, amelyek etnikai, vallási csoportok kiirtását, meghurcolását tűzik ki céljuknak – hangsúlyozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke a romák elleni népirtásról rendezett szerdai budapesti konferencián.

Igazi amerikai történet ez; szerelem, szex, politika és botrány az Egyesült Államok etnikai és vallási olvasztótégelyében. És egyáltalán nincs kizárva, hogy a következő amerikai elnök közeli munkatársainak történetét olvassuk. 

Néhány hete, a rangos Sundance Film Fesztiválon … Tovább »

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít, nem mondja meg a színészeknek, hogy mit csináljanak – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

A magyarországi zsidó közösség él és erős, a holokauszt feldolgozásában viszont Magyarország még csak ott tart, ahol az egykori Nyugat-Németország a hetvenes években – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen bemutatták a Nem tűntem el – Richter Gedeon története című portréfilmet.

Nemes Jeles László filmje kapta a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.