Összesen 140 találat (61 - 80) : Ladó Balázs.
Az Izraeli Kulturális Intézet 70 év – 70 tárgy – végtelen történet címmel rendezett kiállítást a modern Izrael Állam születésének 70. évfordulójára. A tárgyakból és a köréjük írott szövegekből válogatunk.
Vered Glickman, az Izraeli Kulturális Intézet igazgatója:
Levinsky … Tovább »
Magánkiadásban jelent meg Ungár Kati Mozaikok című családtörténeti gyűjteménye, mely időben és térben is szerteágazó rokoni szálak után kutat. A háború utáni kilátástalanság helyén mára a vállalt zsidó identitás öröme tárul elénk a könyvből, melyet Budapest és Sopron … Tovább »
Folyamatosan frissülő ajánlónkból megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!
A Hanuka idén december 13-tól december 20-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től … Tovább »
Mennyit tudunk az LMBTQ emberekről és közösségekről? Mennyire befogadó a zsidó közösségi intézményrendszer? Egy LMBTQ zsidó közösségi tagnak ugyanolyan lehetőségei vannak a közösségi életre? Mit mond minderről a zsidó hagyomány? Ezekre és még sok más kérdésre adott választ a Budapest Pride Fesztivál keretében szervezett egész napos konferencia, melyen július 9-én vasárnap vehették részt az érdeklődők. A Mozaik Hub szervezésében zajló programnak a CEU Nádor utcai épülete adott otthont.
Nem elég nyitottnak lenni a szexuális kisebbségek felé, aktívan kell tenni azért, hogy befogadjuk őket közösségeinkbe – fogalmaz a Mozaik Hub. Ma már sokkal többet tudunk a világról, mint pár száz évvel ezelőtt, mikor azok a szabályok születtek, melyekre sokan hivatkoznak, mikor elutasítóak … Tovább »
Az alábbi levelet Gabriel Laufer (Charlottesville, USA) és Gróf Tamás (Budapest) bocsátotta rendelkezésünkre. Írója, Laufer László, Gróf Tamás nagybátyja 1945 augusztusában tért haza a deportálásból Gyulára és próbálta számba venni családja megmaradt vagyontárgyait. A levél … Tovább »
„– Miért hozták be, kedves? Utcáról?
– Kommunistaságért.
– Azt hittem kurva, kedvesem, mert olyan fiatal.”
Juhász Borbála 2001-ben, a Rubicon hasábjain elsőként hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy az 1956-os forradalomból hiányoznak a nők. „Ha mégis feltűnnek, csupán … Tovább »
A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a 371 Csillag című előadás keretében a bátorság és a roma ifjúság napja alkalmából a Nemzeti Színházban szombaton.
A Roma Produkciós Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzeti Színházban … Tovább »
Zsidó civilszervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Frankel Zsinagóga Alapítványtól Dr. Verő Tamás rabbi válaszolt.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.
Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.
A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből jelent meg válogatás.
– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
2015-ben a Hévíz Irodalmi Díjat (Hévíz Önkormányzat és a HÉVÍZ művészeti folyóirat díját) Szántó T. Gábornak, folyóiratunk főszerkesztőjének ítélték a lap 2014/1. számában megjelent, A leghosszabb éjszaka című novellájáért. A díjat május 27-én adták át az írónak Hévízen.
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben