LMBTQ befogadás a zsidó közösségben

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Nem elég nyitottnak lenni a szexuális kisebbségek felé, aktívan kell tenni azért, hogy befogadjuk őket közösségeinkbe – fogalmaz a Mozaik Hub. Ma már sokkal többet tudunk a világról, mint pár száz évvel ezelőtt, mikor azok a szabályok születtek, melyekre sokan hivatkoznak, mikor elutasítóak bizonyos csoportokkal szemben. A zsidóságra viszont a folyamatos megújulás a jellemző, és egy közösség sem teheti meg, hogy ne reagáljon a világban zajló változásokra. Júliusban konferencia az LMBTQ befogadásról.

Július első hetében lesz a 22. Budapest Pride, ami évek óta már egy egyhetes fesztivált jelent. Zsidó közösségek korábban is részt vettek a programon, a befogadó közösségek (Bét Orim, Dor Hadas, Szim Salom) által szervezett LMBTQ-barát istentisztelet már hagyománynak számít a Prideon. Idén azonban egy széleskörű együttműködés eredményeként a Mozaik Hub közösen a Bálint Házzal, és a tavalyi LMBT fórumsorozat résztvevőivel (Kibic Magazin, Minyanim, Lauder, Háttér Társaság) egész napos konferenciát szervez július 9-én Kapunyitás Konferencia – LMBTQ befogadás a zsidó közösségben címmel. De egyáltalán mi szükség van erre, és mi köze a zsidóknak az LMBTQ emberekhez?

Tordai Bence

Tordai Bence, a Mozaik Hub koordinátora szerint semmilyen közösség nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a témával, és természetesen – ahogyan bárhol máshol – a zsidók között is vannak LMBTQ emberek. „Teljesen kibeszéletlen a társadalomban, hogy a többségitől eltérő szexuális irányultság rendelkező emberek is köztünk élnek, a legtöbb vallási közegben pedig kifejezetten tabuként van kezelve a kérdés, és ez alól a zsidóság sem kivétel.” Ha pedig nem beszélünk valamiről, az semmiképp sem javít a helyzeten: „hogy az LMBTQ emberek befogadásáról megindulhasson a párbeszéd, szükség van valamilyen szintű közös tudásra. Hosszú távon csak ezek megléte hozhat változást” – magyarázza Tordai.

Bár Magyarországon is van pár befogadó zsidó közösség, a legtöbb hitközségre és a hivatalos intézményrendszerre nem a nyitott hozzáállás a jellemző. Általános tapasztalat, hogy bizonyos közösségek inkább elutasítóak az identitásukat nyíltan vállaló LMBTQ emberekkel, a még rejtőzködők pedig pont ezért sokszor nem is mernek előbújni.

A Mozaik Hub a Bálint Házzal már tavaly szervezett egy több részes fórumsorozatot, ahol ugyanezt a témát járták körbe zsidó közösségi vezetőkkel és aktivistákkal közösen. A fórum logikus folytatása a mindenki számára nyitott egész napos konferencia a Pride-on. A szervezők nem titkolt célja, hogy napirenden tartsák a témát, és folyamatos legyen a párbeszéd a zsidó közösségen belül. Ezért hívtak meg számos nemzetközi hírű előadót, akik például a zsidó hagyományok szempontjából foglalkoznak a befogadás témájával, és ezért is bővült a szervezők köre például a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolával.

Balázs Gábor, a Lauder judaisztika tanácsadója fontosnak tartja, hogy egy iskola is részt vegyen egy ilyen programon. „A Lauder pluralista szemléletű zsidó iskola, ezt kifele is nyíltan vállaljuk.” Az iskola aktívan nyit az LMBTQ emberek felé: sok szivárvány családban élő gyerek jár a Lauderbe, ahol nyitottan és természetesen fogadják őket, és támogatják, hogy lauderesek részt vegyenek a Pride-on. Ahogy Balázs fogalmaz: „abban hiszünk, hogy a nemi identitás, a felnőttek között egyetértésen alapuló szexuális kapcsolat szabadon választható, emiatt pedig senkit nem szabad elítélni. A gyerekeknek pedig határozottan a javára válik, ha többféle modellt látnak, és ha mernek kérdezni bármiről, ami foglalkoztatja őket. A több tudás nagyobb szabadságot ad, erre épül az oktatási programunk és az iskolán kívüli programjaink is.”

A Kapunyitás Konferencián igyekeznek átfogó képet adni az LMBTQ emberek életéről, problémáiról valamint a befogadás és a beilleszkedés kihívásairól, előadásokkal, panelbeszélgetésekkel és workshopokkal járják körbe a témát. Személyesen ismerhetjük meg például egy coming out és egy szivárvány család történetét a zsidó közösségből. Bemutatkoznak magyar befogadó zsidó keresztény és roma közösségek, valamint angol és izraeli aktivisták is megosztják saját tapasztalataikat a befogadással kapcsolatban. A program egyik legfontosabb üzenete, hogy a zsidósággal és a hagyományokkal igenis összeegyeztethető LMBTQ embernek lenni, a közösség teljes értékű tagjaként élni, és családot alapítani.

Balázs Gábor szerint a szexuális kisebbségek el- és befogadása nem is lehetne kérdés a zsidó közösségekben. „A XXI. században jóval többet tudunk a világról, mint évszázadokkal ezelőtt, amikor azok a szabályok és hagyományok születtek, melyekre sokan hivatkoznak. Én az ortodox hitközséghez tartozom, mégis úgy gondolom, hogy a hagyomány nem a változatlanságot jelenti, hanem azt, hogy átgondoltan változtatunk. A zsidó jog és kultúra mindig változott, időről-időre megújult. Így volt ez a középkorban, és ma is erre van szükség.” Balázs szerint azért is fontos, hogy minél nagyobb teret kapjanak a befogadó zsidó közösségek, mert úgy érzi a hivatalos hitközségi vezetők nem elég nyitottak. „Olyan, hogy zsidó közösség nincs. Zsidó közösségek vannak, és a zsidóságot egyik közösség sem sajátíthatja ki. Közénk tartoznak az LMBTQ emberek és a befogadó hitközségek is.”

Büchler Tamás

Büchler Tamás, a Minyanim programigazgatója szerint komoly probléma, hogy több ezer olyan zsidó fiatal van az országban, aki nem tagja egy formális közösségnek sem. „Úgy látom, hogy sokakat a közösségek képmutatása tart távol attól, hogy belépjenek valahova. Azt látják, hogy hiába nem elutasító egy közösség például a melegekkel szemben, még a liberális közösségi vezetők sem teszik meg a szükséges lépéseket. A zsinagógákban például nem hozzák szóba az LMBTQ emberek helyzetét. Kis túlzással mondhatnám, hogy nagyon kevesen tartják magukat a kósersághoz, pedig disznóhúst enni sokkal nagyobb bűn, mint melegnek lenni, és számos közösségben mégis csak az utóbbit kezelik problémaként.” Az LMBTQ emberekhez való viszony mellett sok más olyan téma is van, melyeket képmutatóan kezel több zsidó közösség Büchler szerint. A zsidóság apai ágon való öröklése, a nők helyzete és részvétele a rituális életben, a különböző vallási irányzatok együttműködése, sorolja melyek azok az ügyek, melyekben változtatni kellene azért, hogy a fiatalok szemében is vonzó váljanak a formális zsidó közösségek. „Ez a konferencia egy nagyon bátor kezdeményezés” – teszi hozzá. Büchler szerint naivitás lenne arra számítani, hogy a közösségek majd hirtelen befogadóvá válnak. „Azt várom a konferenciától, hogy meginduljon egy párbeszéd, és végre megtörténjen néhány szimbolikus tett a nyitás felé. Ha elkezdünk erről beszélni, ha egy kicsit sikerül lefaragni a képmutatásból, az az egész zsidóság hasznára válik.” Hiszen szemléletváltozásra szükség van, és nem csak a zsidó közösségen belül.

*

A Kapunyitás Konferencia – LMBTQ befogadás a zsidó közösségben 2017. július 9-én lesz 10:00 és 18:00 között a CEU-n (1051 Budapest, Nádor utca 9.).

Részletes program és regisztráció a http://mozaikhub.hu/kapunyitas/ oldalon.

A Pride Fesztivál többi programját itt lehet elérni.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]