A Szántó T. Gábor vezetésével zajló szeminárium az őszi szemeszterben folytatódik.

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

A (naplóban) leggyakoribban visszatérő témák, amelyeket rögzít, etikus élet, küldetés, rendeltetés, élethivatás, szeretetvallás (mindezek felismerhetően a Vasárnapi Kör felvetései és fogalmai) az ornamens mivolta, az ornamentális szemlélet és művészetpedagógiai kérdések, az absztrakció és vizuális percepció dilemmái, a szerelem és a női rendeltetés…

Bármilyen abszurd, Malac a zsidó néppel érzi magát hasonlatosnak, és ki
is mondja, átélte fajtája genocidumát. Ez nagyon sok kérdést vet fel.
Mindannyian számos identitással rendelkezünk, mégis, legtöbben egy fő
alappillért keresnek, amire ráépíthető a többi, holott a több alappillér
mindig stabilabb. A kérdés az, bevállalható-e a társadalomban,
bármelyik elutasított tulajdonságunk?

Egyszerű dal

Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst, a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.

Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellôt,
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott … Tovább »

2011 MÁRCIUSI SZÁM

Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

LESZNAI ANNA
Napló
(részletek)

Mi tulajdonképpen a demokrácia vele­je? A közösséget a hasonlóságra fel­építeni. A szeretet és az élet elveinek ez csak egyik ábrázatja: mert a dolgok éppúgy érintkeznek különbözőségük, mint hasonlóságuk által. Mindig az érintkezés a … Tovább »

Novák Attila: Nincs új Közel-Kelet
Konrád György: Mi jön a rakéták után? Megint rakéták?
Heller Ágnes: A nem is olyan rejtélyes Irán
Szegő Péter : Vannak-e zsidók Lengyelországban?
Gadó János: Működésképtelen kuratórium?
Korányi László: A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Dési … Tovább »

A progresszió női műhelye – kollektív életrajz-kísérlet

Az 1870-es, 80-as években született zsi­dó nők egy csoportjáról kívánok szólni, akik aktív feminista politizálást folytat­tak. Akár egyesületben tevékenykedtek, akár írásaikkal vagy életszemléletükkel támogatták … Tovább »

Esztertáska

A Newsweek egy néhány héttel ezelőtti összeállításában „Az új évszázad női” címmel interjúkon és felméréseken keresztül tárja fel, hogy a glo­balizáció és a fejlődő technika világában milyen új működési területeket hoznak létre a professzionális … Tovább »

Zsidó út és szellem

(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jö­vő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsi­dóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 ol­dal, 2400 forint)

A Zsidó szellem ma című interjúkötet­ben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »

Kókai Károly
A fiatal Lukács György és a zsidóság
A zsidókérdés, úgy tűnik, nem sokat foglalkoztatta Lukács Györgyöt. Sem életének fellel­hető dokumentumaiban, sem iroda­lomelméleti vagy filozófiai szövegei­ben nem találhatók ezzel kapcsolatos lényegesebb tények vagy megállapítá­sok. … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi­-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »

Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához

Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberé­ben ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nem­csak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »