Összesen 36 találat (21 - 36) : LESZNAI ANNA.
A (naplóban) leggyakoribban visszatérő témák, amelyeket rögzít, etikus élet, küldetés, rendeltetés, élethivatás, szeretetvallás (mindezek felismerhetően a Vasárnapi Kör felvetései és fogalmai) az ornamens mivolta, az ornamentális szemlélet és művészetpedagógiai kérdések, az absztrakció és vizuális percepció dilemmái, a szerelem és a női rendeltetés…
Bármilyen abszurd, Malac a zsidó néppel érzi magát hasonlatosnak, és ki
is mondja, átélte fajtája genocidumát. Ez nagyon sok kérdést vet fel.
Mindannyian számos identitással rendelkezünk, mégis, legtöbben egy fő
alappillért keresnek, amire ráépíthető a többi, holott a több alappillér
mindig stabilabb. A kérdés az, bevállalható-e a társadalomban,
bármelyik elutasított tulajdonságunk?
Egyszerű dal
Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst, a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.
Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellôt,
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott … Tovább »
2011 MÁRCIUSI SZÁM
Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »
Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.
Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról
2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s ebben az évben emlékezünk meg halálának 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt emberi és művészi titka? Miért … Tovább »
LESZNAI ANNA
Napló
(részletek)
Mi tulajdonképpen a demokrácia veleje? A közösséget a hasonlóságra felépíteni. A szeretet és az élet elveinek ez csak egyik ábrázatja: mert a dolgok éppúgy érintkeznek különbözőségük, mint hasonlóságuk által. Mindig az érintkezés a … Tovább »
Novák Attila: Nincs új Közel-Kelet
Konrád György: Mi jön a rakéták után? Megint rakéták?
Heller Ágnes: A nem is olyan rejtélyes Irán
Szegő Péter : Vannak-e zsidók Lengyelországban?
Gadó János: Működésképtelen kuratórium?
Korányi László: A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Dési … Tovább »
A progresszió női műhelye – kollektív életrajz-kísérlet
Az 1870-es, 80-as években született zsidó nők egy csoportjáról kívánok szólni, akik aktív feminista politizálást folytattak. Akár egyesületben tevékenykedtek, akár írásaikkal vagy életszemléletükkel támogatták … Tovább »
Esztertáska
A Newsweek egy néhány héttel ezelőtti összeállításában „Az új évszázad női” címmel interjúkon és felméréseken keresztül tárja fel, hogy a globalizáció és a fejlődő technika világában milyen új működési területeket hoznak létre a professzionális … Tovább »
Zsidó út és szellem
(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jövő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsidóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 oldal, 2400 forint)
A Zsidó szellem ma című interjúkötetben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »
Kókai Károly
A fiatal Lukács György és a zsidóság
A zsidókérdés, úgy tűnik, nem sokat foglalkoztatta Lukács Györgyöt. Sem életének fellelhető dokumentumaiban, sem irodalomelméleti vagy filozófiai szövegeiben nem találhatók ezzel kapcsolatos lényegesebb tények vagy megállapítások. … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »