Találatok ‘Kun Anna’
Összesen 2,674 találat (1361 - 1380) : Kun Anna.
„A magyar antiszemitizmus nem kirívó, de nincs ok a megnyugvásra”
A magyar Veritas
A rendszerváltás hivatalos történetét az állampárt egykori magas rangú kultúrkádere, a polgári demokrácia harcos és öntudatos ellensége, Bíró Zoltán írja, aki mindent megtett annak érdekében, hogy az állampárt frontembere legyen a Magyar Köztársaság „rendszerváltó” elnöke. … Tovább »
Tu-bisvát
LMBT emlékmű Tel Aviv-ban
A nyugati parton
2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam.
A szerelem és a tenger kettétörése
Rubin: „a nemzetek jövője Izraelben dől el”
„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.
„Ahol én vagyok, ott van Németország”
Háy János: A múltra nem
Efraim Zuroff: márciusban indul a Szerbiában rejtőző nácik felkutatása
Tarjányi: fél nap alatt le lehetne kapcsolni a kuruc.infót
Igaz, hogy az Egyesült Államokban nagyobb a véleménynyilvánítás szabadsága, azonban nemzetközi egyezmények alapján az ottani hatóság mégis lekapcsolná a kurucinfo szervereit, amennyiben a magyar fél megalapozott kérelemmel fordul hozzájuk. Ráadásul az újnáci portálhoz nem csak a szervereken, hanem a szerkesztőkön keresztül is le lehetne jutni. Deutsch Tamás pedig lehetetlen ultimátumok helyett a legfőbb ügyésztől, vagy a Fidesz frakciótól kért információkkal lendíthetne az ügyön. Interjú Tarjányi Péter rendőrségi szakértővel.
Diszkrimináció és intolerancia a mai magyar társadalomban
Az elmúlt év őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktuskutató Központ országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontrollmintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett környezetvédő „zöld” szervezet tagjai közül választottuk. Ebben a cikkben e három mintán kapott eredményeket mutatjuk be.
Hahn Istvánra emlékezve
„Ez a mi legnagyobb nemzeti traumánk”
A külügyminiszter beszéde a Tom Lantos Intézet Zsidó élet és antiszemitizmus Európában című konferenciáján hangzott el, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter beszédével együtt. Idézték ugyan a lapok az általuk mondottakat, de teljes terjedelmükben nem közölték őket, így Martonyi János beszédének teljes szövege is a Szombat honlapján jelenik meg először magyarul.
Az Ezüst Ácsceruza idei díjazottai
„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.













