Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Auschwitz és Trianon

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A Tom Lantos Intézet a Külügyi és Külgazdasági Intézettel közösen szervezte meg a Megismerni és felismerni – embermentő magyarok üzenete a XXI. századnak c. konferenciát, melyet 2014. október 30-án tartottak Budapesten.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

A magyar szellemi, illetve közélet jelesei közül többen nyilatkozatban álltak ki Heisler András mellett, a Népszabadság internetes oldalán. A szöveget alább közöljük. 

“Az elmúlt napokban Heisler András személye a sajtóban sorozatos támadások célpontjává vált. Közeledik … Tovább »

A hetedik kerület egyik legkisebb – életveszélyes állapotban, üresen málladozó – bérházának a sorsa nem kevés fejtörést okozott a helyi önkormányzatnak. Mivel műemlék, lebontani nem lehet a Csányi utca 5-öt, pedig a képek magukért beszélnek: távolról … Tovább »

A Jobbik nemcsak itthon ágyazódik be egyre inkább a társadalomba, hanem a külföldi kapcsolatokat is nagyon pörgetik. Az Index birtokába került dokumentum szerint a Jobbik akkora lendülettel tolja a keleti nyitást, hogy attól még Szijjártó Péter szája is tátva maradna. Vona Gábor évértékelőjére szíve szerint elment volna Putyin és a Gazprom elnöke is, de volt helyettük egy rakás keleti diplomata, és olyan orosz férfi, akinek személyazonosságát foggal-körömmel próbálják titokban tartani a magyarországi orosz szervek.

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Puccsal, kamarillapolitikával, taktikai manőverekkel nem lehet demokráciát csinálni. A hitközségi rendszerváltás kísérletének legföljebb is felemás sikeréből ezt a tanulságot vonhatjuk le. Továbbá azt, hogy a legpótolhatatlanabbnak látszó ember sem az. A masszív kereslet ki fogja termelni az utánpótlást.

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Holokauszt-emlékezet és antiszemitizmus a közvéleményben címmel rendez konferenciát 2014. december 17-én és 18-án a Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont.

November 23-án, reggel 9.30-kor még megtekinthető a Teleki téri mesék című film a Művész moziban az idei Zsidó Filmfesztivál  keretében. A délutáni vetítésre már napok óta nem lehet jegyet kapni, ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel – rendhagyó módon – kapott a film még egy időpontot a szervezőktől.

A holokauszt 70. évfordulóján Lengyelországban nyílik kiállítás