A norvég zsidóságról dióhéjban

Norvég Királyság: Parlementáris-demokratikus alapokon nyugvó, alkotmányos monarchia (fővárosa Oslo; nagyvárosok: Trondheim, Bergen)

Lakosság száma: 5.550.000 fő

Zsidók száma: 1.800 fő (a norvég összlakosság 0,03%-a)

Közösségben … Tovább »

A magyar holokauszt-túlélők tapasztalatai

Aranka Siegal (szül. Meizlik) a magyar származású, de Amerikában élő írónő Grace in the Wilderness című visszaemlékezésében így írja le a pillanatot, amikor a belseni táborban felszabadulása után először hallott a lehetőségről, … Tovább »

Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán

„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »

A Bécsi Zsidó Múzeum kiállításai nem csak a múlttal, hanem a zsidóság mai kérdéseivel is foglalkoznak.

Régóta terveztem megnézni Bécs zsidó múzeumát, amely a találkozás, a párbeszéd és vita helyszíneként határozza meg magát, ahol a zsidó történelem, vallás és kultúra … Tovább »

Abban a minden magyar számára meghitt versben, amelyet mind el kell olvassunk az életünk legelején, kisiskolásként, a méltán leghíresebb magyar költő beszél a világ legegyszerűbb, legfeltűnőbb tapasztalatáról: ősz van. „Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig énnekem” … Tovább »

A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.

A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!

Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »

Szeptember 12-én nyitja meg kapuit a Gólem Színházban és a Robotban az I. Instant Mecenatúra Fesztivál. Négy napon keresztül (szeptember 12-15. között) várják mindazon látogatókat, akik érdeklődnek a kerület színes, független színházi kultúrája iránt. A fesztivál ideje alatt … Tovább »

Szeptember 3-án, kedd este különleges alkalomra invitálta a Mazsihisz és az OR-ZSE az érdeklődőket: a conservative (maszorti) és a neológ zsidóság képviselői mutatkoztak be a Rumbach utcai zsinagógában. Az esemény csúcspontja David Golinkin rabbi, a jeruzsálemi Machon Schechter professzora … Tovább »

Korabeli riport-részleteket tartalmazó kisfilmmel tiszteleg a 20. század rendkívüli művésze, a 110 éve született Anna Margit feledhetetlen alakja előtt a Fidelio. A videóban megszólal a festőművész fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész, Kiss Dániel Áron … Tovább »

A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »

…és pesti utódai

A zsidó humor hagyománya messzire megy vissza.[1] Már a Tórában is vannak mosolyogtató részek, és a Talmudban néhány bonyolult jogi vita annyira abszurd, hogy ettől már humorosnak tűnik. De a modern zsidó humor kezdetei sokkal későbbre tehetők: legfontosabb … Tovább »

A második világháború legkeményebb éveiben, a szlovák-magyar határ közelében élő özvegy varrónő, Marika (Borbély Alexandra) egy fiatal zsidó kisfiút bújtat az otthonában.

A környéket halálosztagok és milicisták dúlják fel, Marika világa a feje tetejére áll, féltve … Tovább »

Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »

Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.

A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »

„Gyökérből rügyfakadás” címmel látható kiállítás az Alpok alján, amely jelképesen a hagyományőrzéssel egybekötött megújulásra utal.

A világhírű magyar porcelán manufaktúra története már a kezdetektől összefonódott a hazai zsidóság polgárosodásával. A Bakony … Tovább »

Befejező rész – Anyám

Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.

Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »

“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.

Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »

Ez a könyv[1] a párizsi Diderot Egyetem pszichopatológiai és pszichoanalitikai laboratóriuma keretében kidolgozott, és 2018 novemberében megvédett, 600 oldalt meghaladó (ebből 31 oldal bibliográfia) és nem kevesebb mint 2232 lapalji jegyzettel gazdagított doktori disszertáció egy … Tovább »

A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.

1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »

Azért imádkozunk, vagyis áldjuk az Örökkévalót, hogy kiélesítsük figyelmünket a hétköznapi csodákra, hogy felismerjük a teremtést Isten ajándékaként, önmagunkat az Ő teremtményeiként. Megérteni, hogy egy nagy, ismeretlen úr vendégei vagyunk a földön. 

Az ebben … Tovább »