Összesen 694 találat (661 - 680) : Kis Attila.
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak ennek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsőséges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történetében. … Tovább »
Szokás szerint a hánukkágyertyákat otthon gyújtottuk meg, nem a zsinagógában vagy a tanházban, de ez a bizonyos tanház Bilgorajban kivételnek számított. Az öreg reb Beris voltaképpen ott lakott. Imádkozott, a Misnát búvárolta, eddegélt, néha még aludt is a kemence melletti pádon. … Tovább »
(Röhrig Géza: Hamvasztókönyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)
Lehet-e még érvényesen beszélni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szólunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »
miről írhatna verset ki kőbe zárva él
legörbült ajkkal ébred és szédül ha beszél
zsibongva szétfut énje ha egyedül matat
holnap reggelre kéne mi ma is elmarad
homályosul az összes külső kapaszkodó
tükörből néz az őszes középkorú zsidó
panaszfallal csatázik … Tovább »
Interjú Aczél Györggyel 1989-ből
„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.
Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
(regényrészlet)
Én nem tudom, ki ez a nő.
Sápadtan áll a napfényben.
Törökmintás pongyolája csillog.
Sovány.
Göndör haja a válláig ér.
A nő illata betölti a konyhát. Azt hiszem, tavasz van. Március vagy április.
Semmi nem vet árnyékot. Minden fényben. A körfolyosó … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
1988 tavaszán, amikor feleségemmel Izraelben jártunk, az Al Hamismár interjút készített velem. Első kérdése az újságírónak az volt: mi köt a zsidósághoz. Azt válaszoltam, amit most is felelni szándékozom a „zsidónak lenni?” kérdésre: a becsület. Első hallásra nem értette … Tovább »
Ki vagyok én?
(Iszaak Babel: Napló, 1920. Pesti Szalon Könyvkiadó 1993. Fordította Hetényi Zsuzsa. 138 oldal, 210 forint.)
Naplót írt az odesszai zsidó kereskedő fia, a szovjethatalomért vívott háború csöndes pillanataiban. Iszaak Babelnek hívták, huszonhat éves volt, és sem … Tovább »
Hihetetlen, de mifelénk az utóbbi ötven évben betiltották a halált. Na, nem a tényét. De a hírét.
Te is, fiam, Brutus mondta állítólag Ceasar március idusán a Capitolium előtt, majd belehalt a tőrdöfésbe. Ha ez megtörténhetett, akkor minden lehetséges, kommentálta az udvaronc … Tovább »
Koltai Róberttel beszélget Götz Eszter
Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar mozisikere Koltai Róbertnak ez év elején bemutatott filmje, a Sose halunk meg. A történet alapja a színészből lett rendező „privát” sztorija a vándor vállfaárus nagybácsiról, az élet elviseléséről … Tovább »
(William O. McCagg: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918. Fordította Boris János, 1992. 217 oldal, 398 forint)
Ha valaki egy könyvesboltban vagy egy könyvtárban megpillantja McCaggnek a Habsburg-birodalom zsidóságáról írott művét, akár fel is kiálthatna örömében: jaj de jó, … Tovább »
Konrád György esszéi
In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.
Mégis, … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Egy olimpikon élete
Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egykori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fivérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »