Zsúfolásig megtelt szombaton a párizsi Odéon Színház nézőtere arra a közönségtalálkozóra, amelyen Kertész Imre magyar és Boris Pahor szlovén író arról beszélt, hogyan lett irodalmi munkásságuk központi kérdése a haláltáborokban megélt “történelmi tapasztalat”.

Megjelent egy levél Morvai Krisztinától (Tisztelt Élet és Irodalom Szerkesztősége!, Élet és Irodalom, november 14.). Paradoxon: foglalkozni vele fölösleges, nem foglalkozni tisztességtelen. Ki akarna leszállni ebbe a gonosz, kanálisszagú alvilágba?

A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

Újabb németországi kitüntetésben részesül Kertész Imre. A német fővárosban élő és alkotó, irodalmi Nobel-díjas magyar író a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díját kapja.

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?

A mögöttünk álló évszázad szörnyű megpróbáltatásai közt akadt egy váratlan és örömteli fordulat is: a szovjet birodalom vértelen összeomlására gondolok, erre a megrendítő, nehezen felfogható eseményre, amely éppoly öntörvényűen zajlott le, akár a lenyűgöző természeti jelenségek, amelyeket rettegve vagy gyönyörködve bámulunk, befolyásolni őket azonban nem tudjuk. Mikor aztán összedőlt a nagy agyagvár, kigyúltak az örömtüzek, és Európa-szerte megkezdődött a gondtalan ünneplés. Csak az első eufória elmúltával gondoltak az örökségre is, a kimúlt óriás iszonyú hagyatékára, s a szorongás légkörében hirtelen megszületett az európai eszme.
 

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

Magánéleti beszélgetés a 75 éves Konrád Györggyel Forrás: Népszabadság 2008. március 29. / Pünkösti Árpád Három évtizedes barátságunk ellenére a Mester – ez a kölcsönös megszólítás, nahát – azt mondta: csak azért ad nekem interjút, hátha a századikon nem lesz kedvünk … Tovább »

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

Forrás: Népszabadság Online 2008. február 21. “Méltatlannak” ítélte Kertész Péter és Róbert László “beadványát” a beregszászi zsidók bevagonírozásában részes egykori csendőrtiszt, Kecskési Tollas Tibor ügyében “különösen annak súlyához képest” a MÚOSZ Örökös Tagok … Tovább »

Forrás: Népszabadság 2008. február 2. / Rab László 2007. november 24-i Hétvége mellékletünkben közöltük Csapody Tamás Felmagasztosult keretlegények című írását, melyben a jogász-szociológus arról számolt be: a népbírósági ítéletek alapján a Budapesten 1947-ben kivégzett … Tovább »

Forrás: Mazsihisz 2007. november 13. Alábbiakban közöljük a nyertes pályázatokat és az elnyert támogatás nagyságát. A pályázatokhoz sikeres megvalósítást kívánunk 1. Ábrahám Vera Lengyeltóti zsidó temetője Társadalmi és vallási p. sírfeliratokon 200000 Ft. 2. ALMAZSI Pávatoll … Tovább »

2007. szeptember 18. Körbefogva az épületet, mellükön sárga csillaggal tiltakozik jövő csütörtökön Békéscsabán, az Ipartestület székháza előtt a Békéscsabai Zsidó Hitközség a Magyar Gárda békési megyeszékhelyen rendezendő fóruma és gyűlése ellen. Nem elképzelhetetlen, … Tovább »

2007. szeptember 3. A Korányi család az 1820-as években telepedett le Magyarországon. Nevük eredetileg Kornfeld volt. Nagyapám szerint a nyelvújítással született, majd elhalt korány – vagyis hajnal – szót két vagy három család választotta családnévnek a XIX sz. közepén.     … Tovább »

2007. július / Shiri Zsuzsa – Jeruzsálem Jeruzsálemben, 2007. április 16-a és 19-e között tartották „Kisufim”, vagyis „Sóvárgások” címmel a zsidó írók első konferenciáját, amely az irodalmon túlmutató ügyekkel is foglalkozott, köztük a (zsidó) intellektuelek társadalmi … Tovább »

2007. május 8. Az idén első alkalommal Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kertész Imre, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta kapta meg A Magyar Kultúra Nagykövete címet. Kertész Imre betegsége miatt nem tudott a magyar kultúra napján részt venni a budapesti ünnepen. Így … Tovább »

2007. május 6. Tegnap Hiller István Berlinben adta át az írónak a magyar kultúra követe kitűntetést, melyet Kertész Imre, betegsége miatt, január 23-án, a magyar kultúra napján nem tudott átvenni Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta … Tovább »