Az Ámos Imre és a XX. század című kortárs összművészeti kiállítás teljes anyagát összegyűjtő albumot mutatnak be

A Sorsok Háza szakmai koncepcióját Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette.

Dunaszerdahely, Pécs és Berlin után a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában látható vasárnaptól az Ámos Imre és a XX. század című összművészeti kiállítás a Zsidó Nyári Fesztivál keretében.

Az irodalmat, a képzőművészetet és a zenét felvonultató tárlaton … Tovább »

Scheiber Sándor halálának huszadik évfordulóján, 2005-ben jelent meg a Kertész Péter szerkesztette Könyvek hídja, melyben a legendává lett  tudósra emlékeznek egykori tanítványai, kollégái, barátai, tisztelői.

A Scheiber centenárium alkalmából látott napvilágot a könyv … Tovább »

2007. július 14. Hetven éve, 1937. július 15-én állították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort, a legnagyobb ilyen jellegű intézményt német földön. Az első koncentrációs táborokat az angol-búr háború idején (1899-1902) a britek hozták létre. Példájukat azóta sokan, sokszor … Tovább »

Szentendre, Dunaszerdahely és Pécs után a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumában mutatják be Ámos Imre festőművész és a 20. század kapcsolatát bemutató összművészeti kiállítást.

A második világháborúban munkaszolgálatosként meghalt művész munkásságát és … Tovább »

Világszerte a Konstantinápolyi hölgy alkotójaként ismerik. Ez ugyanis a Cannes-ban debütált első nagyjátékfilmje, a Sziget a szárazföldön francia címe. Fekete báránynak tartja magát, aki mindig beverte a fejét a falakba. Elek Judit nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját. … Tovább »

2013. június 5-7. között két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát. A darab a Kaddis címet viseli. 

Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ma Európa-szerte … Tovább »

Beszélgetés Egyed László képzőművésszel

A cionista mozgalmakról, valamint a kibucok kelet-közép-európai történetéről szinte alig tudunk, pedig a két világháború között, illetve a holokauszt után az Izraelbe kivándorolni szándékozó zsidó fiatalok számos esetben helyi szinten próbáltak felkészülni a kivándorlásra, … Tovább »

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

 November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

A megjelenítés kísérletei igen sokfélék lehetnek, a traumatikus eseményeket közvetlenül átélők személyes tanúságtételétől, … Tovább »

2012 tavaszán a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség színeiben voltam küldetésen Erecben: nagyrészt a Tamar-Netzer Olami reform ifjúsági hálózat éves, Jeruzsálemben megrendezett dzsemboriján mondogattam a magamét, de három napon át egy Lotán nevű kibucban éldegéltem.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

„Pedig a kereszténység a zsidók innovációja. Egyes tevékenységeket azonban kénytelenek voltunk kihelyezni, szűkre szabott létszámunkra való tekintettel. Bár alaptevékenységünk, a törvények betartatását outsourcingolni kellett, mivel humán erőforrás oldalon kihívásokkal küzdünk. Ezért tűztünk dávidcsillagot minden seriff mellére. Emlékeztetőül.”

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. … Tovább »