Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

Több demonstráció is válaszolt szerdán a Duna-parton található holokauszt-emlékművet ért szélsőséges provokációra. A “Magyarok a nácik ellen” civil szerveződés flashmob akcióján harminc-negyven ember vett részt, a Magyar Demokratikus Charta esti tüntetésén több százan jelentek meg.

Közismert tény, hogy a Tanácsköztársaság népbiztosainak többsége zsidó származású volt. Pontos arányszámra nem szeretnék hivatkozni, mert ebben a tekintetben a szakma is bizonytalan. Némelyek hajlamosak minden magyarosított nevű kormánytagot zsidónak minősíteni …
 

1945-ben a zsidó értelmiségnek nem volt életformája. A családok többsége elpusztult, a csonka családoknál nem maradt családfő, családok fiatal reményei vesztek oda és a korábbi foglalkozások folytatására sem volt remény. Majdnem mindent előröl kellett kezdeni. Kivételek csak azok … Tovább »

Erős jóindulattal maximum ötezer ember vonult fel szombat délután Budapesten, hogy tiltakozzon az utcai erőszak ellen. Szerencsére a radikális őrjöngés is elmaradt, csupán maroknyi ellentüntető kísérte figyelemmel az eseményt. 

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

Forrás: HVG 2008. március 28. / Papp László Tamás Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen … Tovább »

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Forrás: Index 2008. március 25. Nyílt levélben tiltakozott száz magyar értelmiségi, amiért Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban azt írta, hogy megérti az antiszemitizmust. A levélírók Széles Gábortól, a lap tulajdonosától azt akarják megtudni, hogy vállalhatónak tartja-e újságjában … Tovább »

Forrás: Népszabadság Online 2008. február 21. “Méltatlannak” ítélte Kertész Péter és Róbert László “beadványát” a beregszászi zsidók bevagonírozásában részes egykori csendőrtiszt, Kecskési Tollas Tibor ügyében “különösen annak súlyához képest” a MÚOSZ Örökös Tagok … Tovább »

A Magyar Gárda a Józsefvárosban demonstrált Forrás: Népszava 2008. január 18. Demonstrációt tartott péntek délután a Magyar Gárda Budapest VIII. kerületben, a Józsefvárosban, mint meghirdették, a közbiztonság romlása és a kiszolgáltatottság ellen; a gárdisták mellett több mint … Tovább »

A béke olyan, mint egy nő” – Gadó János interjúja Robert J. Aumannal
„…mit csinál, ha egy arab bazárban meglát egy szép sakk-készletet? Elkezd lelkendezni, hogy ez minden pénzt megér magának? A boltos akkor annál többet kér érte. Izrael békevágyával is ez a baj: lépten-nyomon … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. október 13. Nyomban a felszabadulás után a 200/1945. M.E. számú rendeletben, annak 10. §-ában a Magyar Állam vállalta, hogy “Budapest székesfővárosnak a polgári közigazgatásba való bevonásától számított harminc napon belül rendezi a kormány a zsidó vagyonok … Tovább »

2007. július / N. Sándor László Kitűnő könyv készült el a napokban a Szombat kiadónál Új antiszemitizmus címen. A témáról tartott korábbi tudományos tanácskozás alapján szerkesztett tanulmánygyűjteményt Gadó János, Novák Attila és Szántó T. Gábor állította össze.   … Tovább »

2007. július 12. Nem a hétvégi melegfelvonulás volt az első eset, amikor egy bejelentett, békés demonstrációt egy jól szervezett csoport megzavart a fővárosban. Példák sora mutatja, hogy a népnemzeti oldal valamiért nagyon szereti rászervezni rendzavaróit és provokátorait a szociálliberális … Tovább »

Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál

Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »