Jó lenne új fényben bemutatni Lengyelországot, s megszabadítani a rátapadt (elő)ítéletektől – bizonnyal ez is motiválta a lengyel külügyminisztériumot, amikor magyar újságírókat – köztük a Szombat szerkesztőjét –, hívta tanulmányútra: ismerjék meg, miként kezeli a XXI. századi Lengyelország a zsidóság ügyeit.

Az Egyesült Államok és Izrael szövetségesek, de – mutat rá Gérard Claude francia történész a Revue historique des armées legfrissebb számában – ez nem volt mindig így. A két ország közeledését a nemzetközi környezet fejleményei, a hidegháború, az enyhülés, a közel-keleti válságok tették lehetővé.

Érdekes felfedezést tett a Sun című angol bulvárlap internetes változata. Kiderítették, hogy az általuk náci vezetőnek deklarált Füzessy Zoltán a Kent megyei Gravesendben lakik, Angliában. Füzessy a Jobbik alelnöke, és az újság állítása szerint Angliában próbál bázist kiépíteni és támogatást szerezni angol szélsőjobboldali szervezetektől.
 

 „Yes, we can”, „a change we need” – ezek a jelszavak nem sokat mondnak Barack Obama konkrét elképzeléseiről, majdani politikájáról, annál többet az őt övező érzésekről, várakozásokról Amerikában és azon kívül. Meg arról, hogy George W. Bush utolsó éveiben az egyik legnépszerűtlenebb elnök volt fél évszázadra visszamenőleg – amúgy méltánytalanul, szerintem.

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

Jobboldali előrenyomulás címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap pénteki számában a magyarországi radikális jobboldalról.

A telefoncsengetés a hajnali órákban valamikor négy és öt óra között ébresztett fel. A „Die Tat“ svájci napilap külpolitikai szerkesztője volt a vonal végén: az oroszok bevonultak Prágába és a lap különkiadást nyomtat koradélutánra. Kért, hogy írjak azonnal egy értékelő kommentárt és adjam le telefonon. 

Az amerikai magyarok szavazatainak megszerzésére is törekvő Barack Obama demokrata párti elnökjelölt személyes levélben üdvözölte az Egyesült Államokban élő magyarokat az 56-os forradalom és szabadságharc 52. évfordulója előtt.

64 évvel ezelőtt, 1944. október 15-én Magyarország kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. A jelenlévő német hadsereg, és a velük szimpatizáló magyar tisztikar azonban meghiúsította a háborús átállást, és teret nyitott a nyilasok gátlástalan tombolása előtt.

Tizenhárom alkotással mutatkozik be a több fesztiváldíjjal és számos rangos elismeréssel büszkélkedő izraeli filmgyártás a budapesti Odeon-Lloyd moziban október 30. és november 5. között – tudatta a budapesti izraeli nagykövetség.

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

Történetének leghosszabb, hat napon és hét éjszakán át tartó élő adására készül a RAI olasz állami televízió a Vatikánnal közös vállalkozásban: a Biblia teljes szövegét fogja felolvasni a római Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikában 1250 személy, illetve csoport, összesen több mint kétezer személy október 5-én 19 órától október 11-én 13 óra 25 percig.

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

Forrás: KultúraPart Mindazok, akik már nem utaznak a Balatonra, sem a Mátrába, nem repültek el Londonba, és nem borozgatnak Toscana lankáin, vessék be magukat egy kávézóba, hogy egy kávé mellett ellazuljanak. Itt van például egy város a városon belül, Újlipótváros, a Mi Kis … Tovább »

Sok német, osztrák, magyar, horvát, szlovák és egyéb háborús bűnös megúszta: főként Dél-Amerikában vagy arab országokban fogadták be őket. Ám hogy ez a tömeges szökés miképpen sikerülhetett, arról legfeljebb néhány, utóbb mégiscsak elkapott tömeggyilkos: Adolf Eichmann, Klaus Barbie és társaik pereiből sejthettünk meg valamit. Most viszont szinte teljes a kép.

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Egy szélsőjobboldali belharc áll annak a hátterében, hogy elmarad a Magyar Önvédelem Mozgalom ma délutánra, a Hősök terére tervezett gyűlése: Budaházy, Toroczkai, a Magyar Gárda és a kuruc.infó vállvetve fúrta meg az elvileg közös akciót, pedig a futball nácik úgyis Budapestre jönnek.

Legyünk soviniszták ezen a kellemes augusztus nyárutón, ne törődjünk a világgal, és csak az ősi: „Git far jidn, slacht far jidn?” (Jó a zsidóknak vagy rossz a zsidóknak?) kérdést tegyük föl. Melyik elnökjelölttel jár jobban Izrael?

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.